Kiderült, mi történne Oroszországgal a háború után – ez lesz az igazi fekete leves?
A fegyvergyártók még soha nem kerestek annyit, mint 2024-ben. A világ 100 legfontosabb fegyvergyártója a fegyverekből és katonai szolgáltatásokból származó bevételei tavaly összesen 679 milliárd dollár volt, ami inflációval kiigazítva 5,9 százalékos növekedés 2023-hoz képest, ami gyorsulást jelent – állapította meg a Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) jelentése.
A listán szereplő 100 vállalat közül 39 amerikai, ami messze a legnagyobb arány. Ez a 39 vállalat adja a globális fegyvereladások bevételeinek csaknem a felét. Növekedésük azonban viszonylag mérsékelt, 3,8 százalék. Ezzel szemben a 26 európai vállalat (Oroszország nélkül) együttvéve 13 százalékos bevételnövekedést ért el.
Oroszország háborús gazdasága dübörög és húzza magával a globális fegyveripart
Az orosz fegyvergyártók is jelentős növekedést mutattak fel. Míg az exportbevételek a szankciók miatt visszaestek, a hazai kereslet drasztikus növekedése bőségesen ellensúlyozta azt.
Oroszország teljesen átalakította prioritásait. A termelés az elmúlt három évben egy háborús gazdaság igényeihez igazodott. Minden erőforrást a háború szolgálatába állítottak
– mutatott rá Tian.
A SIPRI szerint Oroszország 2022 és 2024 között 420 százalékkal növelte a 152 mm-es tüzérségi lőszerek gyártását: 250 000 darabról 1,3 millióra.
A szankciók miatt az orosz hadiipar hiányt szenved egyes külföldi alkatrészekből, különösen a repülőgépek elektronikájához szükséges cikkekből. Ám az a várakozás, hogy emiatt az orosz gazdaság összeomlik, tévesnek bizonyult. „Az ország sokkal rosszabb helyzetben van annál, mintha nem támadta volna meg Ukrajnát – mert akkor nem lennének szankciók –, de a gazdaság meglepően ellenállónak bizonyult.”
Tian szerint
a gazdaság átalakulása olyan mély, hogy ha tartós béke születne Ukrajnában, Oroszországnak akkor is nehéz lenne visszatérnie a nem háborús gazdasághoz.
A német vállalatok különösen sikeresek voltak, a bevételeik 36 százalékkal nőttek. „Ez szinte teljes mértékben Oroszország ukrajnai inváziójához köthető. Megnőtt a kereslet a német hadsereg részéről, hogy pótolja a Németország által Ukrajnának nyújtott katonai segítségként átadott eszközöket, de azért is, hogy bővítse a saját készleteit” – mondta Nan Tian, a SIPRI kutatója és a jelentés egyik szerzője a DW-nek.
Ázsia az egyetlen régió, ahol a bevételek csökkentek 2023-hoz képest. A visszaesés főként a kínai vállalatokat érintette, bevételeik 10 százalékkal estek vissza, ami mérték sehol máshol nem volt tapasztalható. A szakértő szerint „Kínában a bevételcsökkenés okai a fegyvergyártó vállalatokat érintő, nagyszabású korrupciós botrányok” voltak, amik miatt megrendeléseket töröltek vagy elhalasztottak.
A Közel-Keleten működő vállalatok 14 százalékos növekedést értek el.
A SIPRI szerint a világ öt legnagyobb fegyvergyártója
- a Lockheed Martin (F–35 vadászgépek),
- az RTX (korábban Raytheon Technologies – repülőgép-hajtóművek és drónok),
- a Northrop Grumman (hosszú hatótávolságú rakéták),
- a BAE Systems és
- a General Dynamics (nukleáris tengeralattjárók és irányított rakéták).
A brit BAE Systems kivételével mindegyik amerikai. 2017 óta most először fordul elő, hogy az öt legnagyobb fegyvergyártó között nem csak amerikai vállalat szerepel.
A Rheinmetall nem kispályázik
A Rheinmetall 47 százalékkal növelte bevételeit tankokkal, páncélozott járművekkel és lőszerrel, de így is csak a 20. legnagyobb hadiipari vállalat a világon.
A düsseldorfi székhelyű védelmi beszállító jelenleg is tele van megrendelésekkel. Sőt, a cég szintet lépne és 2030-ra körülbelül 50 milliárd eurós bevételt kíván elérni, 20 százalék feletti üzemi haszonkulccsal – számolt be lapuk korábban.
A jövőre várható németországi megrendelésekkel a vállalat évente körülbelül ezer Boxer gyártására növeli a termelést. A Lynx páncélozott harci járműveket elsősorban Olaszország és Ukrajna vásárolhatja, de az is tény, hogy csaknem 300 Lynx vásárlásáról szóló szerződést írtak alá Romániával novemberben.
A vállalat nemrégiben nyitotta meg Európa legnagyobb lőszergyárát Németországban, és a tervek szerint a jövő év harmadik negyedévében megkezdi ott a rakétahajtóművek gyártását is.
Dél-Korea a világ új fegyvergyártó-hatalma: sorban állnak a haditechnikájáért
A négy legnagyobb dél-koreai védelmi cég – a Hanwha, a Hyundai Rotem, a Korea Aerospace Industries (KAI) és a LIG Nex1 – idén rekordbevételt érhet el, elsősorban a már megkötött hatalmas szerződések teljesítéséből. Az elmúlt években Lengyelország, Ausztrália és több közel-keleti ország is milliárdos nagyságrendű szerződéseket kötött Szöullal.
Dél-Korea fegyverexportja 2024-ben 9,5 milliárd dollárra csökkent, ami 30 százalékos visszaesés a 2023-as 13,5 milliárd dolláros rekordhoz képest. Ezzel az eredménnyel az ország a saját maga által kitűzött 20 milliárd dolláros kormányzati célnak még a felét sem érte el. Ez már a második egymást követő év, amikor csökken a kivitel a 2022-es 17,3 milliárd dolláros csúcs után.
A szakértők azonban egyöntetűen átmeneti korrekciónak tekintik a visszaesést, nem strukturális válságnak. A dél-koreai védelmi ipar ugyanis továbbra is rendkívül erős: a saját hadsereg eszközeinek mintegy 70 százalékát már hazai fejlesztésű és gyártású rendszerek alkotják, miközben Szöul a világ egyik legnagyobb fegyverexportőre maradt.
Az elemzők úgy látják, hogy a dél-koreai haditechnika továbbra is vonzó marad azoknak az országoknak, amelyek gyorsan és költséghatékonyan szeretnének korszerű fegyvereket beszerezni.
