Hivatalos lista: ezek Európa legszegényebb államai, elképesztő, mi történt Magyarországon – a Nyugat nem hisz a szemének
Az elmúlt évtizedben jelentősen átalakult Európa szociális térképe: miközben számos keleti és déli tagállam látványos javulást ért el a szegénység visszaszorításában, addig néhány nyugat-európai ország – köztük Franciaország – épp az ellenkező irányba haladt. Az Eurostat friss adatai alapján ma már jól kirajzolódik az a kettős trend, mely az Európai Unió egészének szegénységi mutatóit meghatározza. Ezek Európa legszegényebb államai.
A kontinens egészét tekintve az EU-ban élők 17,4 százaléka küzd súlyos nehézségekkel a mindennapi megélhetés terén. Ez még mindig csaknem minden ötödik európait érint, ugyanakkor enyhe javulást mutat a 2023-as, 19,1 százalékos arányhoz képest. Az elmúlt tíz évre visszatekintve még szembetűnőbb a pozitív változás: 2015-ben még 27,1 százalék volt azoknak az aránya, akik gondban voltak a hó végi kiadásokkal.
A javulás azonban korántsem egységes, sőt, néhány ország adatai kifejezetten romlottak.
Franciaország az egyik legszembetűnőbb példa: 2014 óta csaknem 2 százalékponttal nőtt azok aránya, akik „nehézségekkel” vagy „komoly nehézségekkel” próbálják fedezni mindennapi kiadásaikat. A szociális problémák növekedése több tényezőre vezethető vissza, köztük a magas inflációra, a stagnáló reálbérekre és az elszálló lakhatási költségekre, melyek egyre több társadalmi réteget nyomnak meg Franciaországban.
A helyzet a kontinens északi részén is romlott:
- Dánia (+2,4 százalék),
- Finnország (+2 százalék),
- Svédország (+2,8 százalék)
- és az EU-n kívüli Norvégia (+4,7 százalék) egyaránt növekvő szegénységi rátákat jelentett az elmúlt tíz évben.
Ez meglepő fordulat, hiszen az északi jóléti modellek hagyományosan a társadalmi biztonság mintaképeinek számítanak. A háttérben demográfiai feszültségek, bevándorlással kapcsolatos integrációs nehézségek, valamint a gazdaság lassulása állhat.
Magyarország is komoly változáson ment keresztül
Ezzel szemben több kelet- és dél-európai ország nagyon komoly előrelépést tett:
- Ciprus –38 százalékos,
- Horvátország 34,6 százalékos,
- Magyarország 26,8 százalékos,
- Bulgária 26,5 százalékos,
- Románia pedig 21,8 százalékos csökkenést ért el tíz év alatt a szegénységi rátában.
Ezek az adatok nagyban köszönhetők a gyors béremelkedésnek, az uniós felzárkóztatási forrásoknak, valamint a foglalkoztatás bővülésének.
A nagy átlag mögött azonban komoly különbségek húzódnak meg:
Görögországban a lakosság csaknem 67 százaléka számolt be arról, hogy gondot okoz neki a megélhetés – ez a legrosszabb mutató az EU-n belül.
Ezt követi Bulgária 37 százalékkal, majd Szlovákia közel 29 százalékkal.
Ha korcsoportokra bontjuk az adatokat, világos mintázat rajzolódik ki: a legnehezebb helyzetben a fiatalok vannak. A 18 év alattiak szegénységi rátája 20,6 százalék, vagyis minden ötödik fiatal érintett. Ezzel szemben a 65 év felettiek körében a legalacsonyabb a mutató, 14,9 százalék. Az Eurostat ugyanakkor rámutat: minden korcsoportban javult a helyzet 2023-hoz képest.
- A legnagyobb csökkenés a 18-64 éveseknél (–1,8 százalékpont),
- míg a fiataloknál és az időseknél egyaránt –1,6 százalékpontos mérséklődés volt.
Az adatok alapján Európa gazdasági és társadalmi valósága továbbra is kettős: miközben több ország sikeresen csökkenti a szegénységet, másoknál épp ellenkező tendenciák erősödnek. A következő évek nagy kérdése az lesz, hogy sikerül-e stabilizálni azokat a térségeket, ahol a megélhetési válság tartósan súlyosbodik – miközben a felzárkózó országoknak meg kell őrizniük az elmúlt években elért lendületüket.
