MSCI: jöhetnek a kínai papírok

Jelentős piaci mozgásokat eredményezett a Távol-Keleten, hogy az MSCI bejelentette: 2018 májusától 222 kínai A osztályos részvényt vesz fel a feltörekvő piaci indexébe. A kínai blue chip index, a CSI 300 1,2 százalékkal emelkedett a hírre, és 2015 decembere óta nem látott szinten, 3587,96 ponton fejezte be a kereskedést, a sanghaji Composite 0,5 százalékos pluszban, 3156,21 ponton zárt. A két leginkább érintett szektor a fogyasztási termékeket gyártók és forgalmazók, illetve a pénzügyi vállalatok, előbbi mutatója, a CSI 300 CS 2,7, míg utóbbi indexe 0,7 százalékot emelkedett a Reuters adatbázisa szerint. Hongkongban viszont ellentétes reakciót váltott ki a hír, a Hang Seng mutató 0,6 százalékkal esett, a kínai vezető vállalatokat követő

China Enterprises Index 0,7 százalékos veszteséget szenvedett. A befektetők ugyanis attól tartanak, hogy az MSCI döntése után Hongkong elveszíti majd a népszerűségét a befektetők körében, hiszen eddig ez a piac jelentette a legfontosabb kiskaput a kínai instrumentumok felé. A hongkongi piac forgalma már azzal is jelentős nyomás alá került, hogy gomba módra kezdtek szaporodni világszerte a kínai instrumentumokba fektető ETF-ek, ráadásul a kínai onshore piacon érdemben nagyobb a részvénykínálat, mint Hongkongban. A környező országokban is aggodalmat váltott ki a lépés, hiszen a kosár átsúlyozásával sokan veszítenek majd. A dél-koreai instrumentumok súlya például 15,65 százalékról 15,27 százalékra csökken 2018. május 31. után, a tajvani részvényeké 12,23-ról 12,07-ra esik. Mindez 600 milliárd (525,3 millió dollár) és 4,3 ezer milliárd won tőkekiáramlást eredményezhet a dél-koreai eszközökből, a tajvaniak 11-15 milliárd tajvani dollárt veszíthetnek (egy amerikai dollár 30,5 tajvani dollár). A hatás mérséklésének érdekében a tajvani és a dél-koreai piac egy közös indexet tervez létrehozni, amelybe technológiai és más osztalékrészvények kerülnének – írja a Reuters.

Az MSCI már négy éve folytat tárgyalásokat a kínai hatóságokkal arról, hogy a kínai részvények is bekerüljenek a kosarába, ám eddig a piac nehézkes elérése miatt nem született pozitív döntés. A 222 MSCI-be kerülő részvény többsége állami tulajdonban lévő cég, 50 vállalat pénzügyi szektorban tevékenykedik, és súlyuk 36 százalék lesz. Emellett 44 ipari cég is helyet kapott a kosárban 16 százalékos súllyal.

Bár még egy évet várni kell addig, amíg a kínai részvények bekerülnek az MSCI kosarába, a tőkeáramlások már jóval előtte megkezdődhetnek. A kínai részvények felvétele két lépcsőben történik jövő év májusától augusztusig. A kínai részvények súlya 0,73 százalék lesz, miután a korábban becsült 169 vállalatnál több került az indexbe. Az MSCI jelezte, hogy amennyiben Kína tovább lazít olyan szabályozói területeken, mint a kereskedés felfüggesztése vagy a napi kvóták emelése és eltörlése, további vállalati papírok nyerhetnek felvételt az indexbe. Az MSCI úgy számol, hogy első körben 17-18 milliárd dollár friss tőke érkezik majd a kínai részvényekbe, ami ahhoz képest, hogy az elmúlt hónapban 20 milliárd dolláros tőkekiáramlás ment végbe, igencsak alacsony összegnek számít. Hosszú távon 340 milliárd dollár tőkebeáramlásra számítanak a szakértők. A HSBC korlátozott hatást vár az első évben a kínai piacon a lépéstől, a bank elemzőházának szakértői szerint legfeljebb 12-14 milliárd dollárnyi friss tőke érkezhet, 5-10 éves távlatban viszont akár 500 milliárd dollárnyi tőke is megmozdulhat, ami jelentős összegnek számít. A Goldman úgy számol, hogy 18 milliárd dollárnyi tőke érkezhet a kínai piacra, és a következő öt évben az összeg 210 milliárdra emelkedhet. A korábbi spekulációkkal ellentétben Argentína az MSCI kisebb kosarában,

az úgynevezett fejlődő (frontier) indexben maradt.