A Deutsche Bank (DB) 300 milliárd eurót áthelyez a mérlegéből Londonból Frankfurtba – tudta meg jól értesült forrásból a Bloomberg. Ez a német nagybank 1,59 ezermilliárd eurós mérlegének az egyharmada. Monika Schaller, a DB szóvivője nem kommentálta az értesülést, és a pénzintézet hivatalosan még nem is végzett a tervezéssel, de arra számítanak, hogy úgynevezett kemény Brexit lesz, és a Londonban működő kereskedők „jelentős többsége” átköltözik majd a brit fővárosból Frankfurtba. A DB várhatóan több száz alkalmazottat és mintegy 20 ezer ügyfél számláit viszi át a kontinensre. Az ügyfeleket szeptemberben kezdik értesíteni, a pénz áthelyezése pedig jövő ősszel kezdődik meg.
A DB a lépéssel követi a nagyokat: a többi között a Citigroup, a Morgan Stanley és a Nomura is bejelentette már, hogy Frankfurtba költözik Londonból. Hétfőn egy újabb japán bank csatlakozott hozzájuk: a Mizuho pénzügyi csoport tudatta közleményében, hogy miután felmérte az Európai Unióból való brit kilépés következményeit, a német nagyvárosból irányítja majd a tagállamokkal kapcsolatos értékpapírügyleteit.
Az amerikai MarketAxess is elköltözik a Cityből, de a világ egyik legnagyobb kötvénykereskedője Amszterdamot választotta – nyilatkozott a Financial Timesnak Rick McVey vezérigazgató. A MarketAxess piaci kapitalizációja meghaladja a 7 milliárd dollárt, és a bankok és biztosítók után az első kereskedőcég, amelyik bejelentette, hogy a Brexit miatt elhagyja Nagy-Britanniát, ahonnan tizenöt éve irányította uniós ügyleteit – emlékeztetett a brit gazdasági napilap. Az idei első fél évben az európai fogyasztók átlagosan napi 1,5 milliárd dollár értékben kereskedtek a cégen keresztül, ez a két évvel ezelőtti érték kétszerese.
A Deutsche Bankhoz hasonlóan a MarketAxess is a legrosszabbra készül – mondta McVey. Bár úgy tűnik, hogy a brit kormány kezd hallgatni a gazdasági szereplőkre – tette hozzá –, és egyre inkább hajlik arra, hogy számukra előnyös megegyezést kössön Brüsszellel, még mindig túl nagy a bizonytalanság.
A bizonytalanságokat csak tovább növeli, hogy úgy tűnik, mintha a brit kormány maga sem bízna a sikerben. Liam Fox kereskedelmi miniszter például múlt héten még azt állította, hogy elméletben „az emberiség történetének egyik legkönnyebb” megállapodásának kell lennie az Egyesült Államok és Nagy-Britannia között kötendő szabadkereskedelmi egyezménynek. Ehhez képest hétfői washingtoni tárgyalásai után kénytelen volt elismerni, hogy aligha születik meg a szerződés 2019 márciusáig, amikor Nagy-Britannia kiválik az EU-ból. Fox amerikai partnerével, Robert Lighthizerrel együtt elnökölt a kétoldalú kereskedelmi és befektetési munkacsoport első ülésén, amelynek a szabadkereskedelmi egyezmény kidolgozása a feladata. Ilyen szerződést London nem köthet, míg az unió tagja, a két fél azonban legalább a jogi kereteket szeretné megteremteni hozzá. A kétoldalú kereskedelmi forgalom jelenleg évi 200 milliárd dolláros – emlékeztetett a Reuters.
A választók nem gondolták meg magukat
Ha ma tartanák a Brexit-népszavazást, a közvélemény-kutatások szerint ugyanaz lenne az eredmény, mint egy éve: 52 százalék voksolna a kilépésre, és 48 a maradásra. A The Economist című gazdasági hetilap megbízásából készített YouGov-felmérésből az is kiderült, hogy a kilépésre szavazók 69 százaléka kemény Brexitet akar, és mindössze 3 százalékuk támogatná ma már az unióban maradást. Vagyis a Brexit-pártiak támogatják Theresa May kormányfő keményvonalas politikáját. Összességben azonban a választók 44 százaléka szeretne „hard Brexitet”, 52 százalék támogatja a kilépés finomabb változatát. | VG
