Mennyire jellemző, hogy egy jegybank valamely külföldi államban képviseleti irodát létesít? Erre a feladatra ott vannak az adott nagykövetségekre delegált külgazdasági szakdiplomaták.
Korábban a Magyar Nemzeti Bank hét nemzetközi irodát is fenntartott, Bejrútban, Frankfurtban, Londonban, New Yorkban, Párizsban, Tokióban és Zürichben. Ehhez a korábbi, aktív szerepvállaláshoz tért vissza az MNB vezetése 2013-ban azzal a céllal, hogy a bank néhány éven belül felzárkózzon a világ legjobb és legelismertebb jegybankjaihoz. Ennek elérése érdekében igyekszünk mind jobban bekapcsolni a magyar jegybanki tevékenységet a nemzetközi pénzügyi vérkeringésbe. Ma már egyre több MNB-s kolléga vesz részt nemzetközi konferenciákon hallgatóként és előadóként egyaránt. Emellett évente számos nemzetközi workshopot, konferenciát szervezünk, az Európai Központi Bank egyes bizottságainak és nemzetközi pénzügyi intézményeknek a kihelyezett ülései váltják egymást sorban az MNB épületében, a nemzetközi topelőadók, kutatók pedig sorra Budapestet választják, hogy megosszák gondolataikat, elméleteiket a szakértő hallgatósággal. Ehhez kapcsolódik az MNB által életre hívott és évenként megrendezett Lámfalussy-konferencia, amely mára ténylegesen nemzetközi hírű szakmai rendezvénnyé lépett elő.
De hogyan kapcsolódik ebbe a nemzetközi nyitásba a külföldi kapcsolattartó irodák felállítása? Miért érezte mégis úgy az MNB, hogy ebbe az irányba kell lépnie?
A külföldi kapcsolattartó irodák megújítása előtt tanulmányoztuk a nemzetközi gyakorlatot, és azt tapasztaltuk, hogy bár felgyorsult világunkban a digitális fejlődésnek köszönhetően már sok minden megoldható telekommunikációs eszközökkel, a személyes kapcsolatok fontossága és jelentősége azonban továbbra is megkerülhetetlen. Ez főleg az együttműködések kialakítása és a legújabb pénzügyi megoldásokra vonatkozó információk tekintetében igaz. Példaként érdemes megvizsgálni a német vagy az olasz jegybank kiterjedt képviseleti hálózatát. A New York-i és a tokiói önálló fenntartású képviseletek mellett a Bundesbank 2016-tól képviselőket delegál nyolc német nagykövetségre és konzulátusra, illetve monetáris és pénzügyi piaci szakértőket küld az ország brüsszeli uniós, valamint párizsi állandó OECD-képviseletére is. A Banca d’Italia hasonlóan képviseleti irodát tart fenn New Yorkban, Tokióban és Londonban, kiküldöttjei pedig jelen vannak további tizenegy fővárosban szerte a világon. Ezek részben önállóan fenntartott irodák, részben pedig a kiküldöttek az adott nagykövetségeken mint jegybanki alkalmazottak tevékenykednek. Az MNB vezetése tehát az EKB, a német, a francia, az olasz vagy az osztrák jegybankok példáit követve, illetve saját korábbi gyakorlatához visszatérve döntött kapcsolattartó irodák létesítéséről, amivel erősíteni kívánja külföldi jelenlétét.
Fotós: Vémi Zoltán
Mi alapján döntöttek a célállomásokról? Párizs, Róma, New York érthető, de például mi Hamburg jelentősége?
A helyszínek kiválasztásakor alaposan elemeztük a világ nagy gazdasági és pénzügyi központjait érintő folyamatokat, lehetséges változásokat, és ezek alapján igyekeztünk a legmegfelelőbb városokat kiválasztani. Párizsban korábban is tartott fenn képviseleti irodát az MNB, mivel Franciaország az EU egyik meghatározó pillére politikai, gazdasági, valamint szellemi és kulturális értelemben egyaránt. Továbbá Párizs az OECD székhelye és a kontinens egyik legfontosabb pénzügyi központja, jelentősége pedig a Brexit után tovább erősödhet. Róma jelentőségét a mediterrán térségben nem lehet megkérdőjelezni: Olaszországé Európa legrégebbi pénzügyi rendszere, amelynek globális szereplői alapvetően befolyásolják a nemzetközi és ezáltal a magyar pénzügyi rendszert. A hamburgi iroda működési keretének egyik jellegzetességét Németország decentralizált, föderalista jellege adja, ahol a gazdaság súlypontjai különböző nagyvárosi régiókra koncentrálódnak, így nem lehet egy német várost sem megnevezni a gazdasági élet központjaként. New York a világ pénzügyi és innovációs központja, egyértelmű volt, hogy az MNB vezetése ott is létesíteni kíván képviseletet. A New York-i Feddel és a hozzá közvetlenül kapcsolódó Federal Re-
serve System tagbankokkal való kapcsolatok erősítése prioritást jelent a hamarosan megnyíló iroda munkatársai számára, mivel a Fed monetáris politikája is hatással van a nemzetközi pénzügypolitikai és gazdaságpolitikai döntésekre.
Kik jelentkezhettek, hogyan lettek kiválasztva a külföldi irodák munkatársai? Gyakran elhangzik a vád, hogy az MNB barátokat, ismerősöket küld ki jó pénzért nem is olyan rossz helyekre.
A nemzetközi irodák munkatársait nyílt pályázati felhívással, jelentős túljelentkezés mellett, többkörös bírálati eljárás után választotta ki a jegybank. A pályázatok elbírálása során a szakirányú végzettség mellett feltétel volt a célország hivatalos nyelvének társalgási szintű ismerete, valamint a magas szintű szakmai angol nyelvtudás. Elvárás volt a jelöltekkel szemben a térség gazdasági ismerete, a jó elemzőkészség, a rendszerszintű és pragmatikus gondolkodás, a kreativitás és a proaktivitás.
Mi lehetett ennek a túljelentkezésnek az oka, kiemelkedő bérek és körülmények várják a külföldi irodákban dolgozókat?
Igazodva az MNB „azonos munkáért azonos bér” elvéhez, az irodák munkavállalói azonos besorolási kategóriákba, ezeken belül pedig azonos bérrel lettek felvéve, tehát e tekintetben sem volt semmiféle kivételezés. Ugyanakkor, igazodva az adott reláció általános árszínvonalához, a munkabéren felüli juttatások tervezésénél a külügyi gyakorlatban bevett juttatási csomagokra is vonatkozó kormányrendelet szolgált támpontul. Az így kialakított csomagok az alapbéren és a valamennyi MNB-munkavállalóra is érvényes alapjuttatásokon felül olyan elemeket tartalmaznak, mint például az évi egyszeri hazautazás költségeinek térítése.
Arról is lehetett olvasni, hogy az MNB külföldön is vásárol ingatlanokat. Hogy is van ez?
Az MNB külföldi irodáinak működtetéséhez kapcsolódó dologi kiadások két nagy tételből tevődnek össze: ezek a költségek egyrészt az irodák bérléséhez, másrészt a munkavállalók lakhatásához kapcsolódnak. Az MNB a működési hatékonyság és a piaci viszonyok figyelembevételével választja ki a képviseleti irodák elhelyezésére szolgáló megfelelő ingatlanokat, és azokkal kapcsolatban kizárólag bérleti szerződéseket köt, ilyen célból külföldön nem vásárol ingatlant.
Hogyan kell elképzelni ezeknek a kapcsolattartó irodáknak a működését, milyen feladatokat végeznek az MNB kiküldöttei az adott városokban?
Az MNB külföldi irodáit két-három tagú csapatok alkotják, olyan szakemberek, akik jellemzően az adott régióban szereztek munkatapasztalatot, jól ismerik a térség gazdasági, pénzügyi viszonyait. A stáb egy irodavezetőből, egy közgazdasági elemzőből és egy szakmai asszisztensből áll. Az adott képviseletek nemcsak az érintett célország, hanem a tágabb értelemben vett régió pénzügyi, gazdasági, társadalmi, politikai folyamatait kísérik figyelemmel, és ezekről az MNB stratégiai feladataihoz igazodva tájékoztatókat készítenek, kapcsolatokat építenek, valamint információkat gyűjtenek. A jegybanki tevékenységhez kapcsolódó helyi intézményekkel, véleményvezérekkel, közszereplőkkel, az akadémiai szféra képviselőivel való kapcsolatok olyan hozzáadott értéket képviselnek, amely Budapestről nem helyettesíthető. A kiválasztott relációkban eltöltött eddigi időszak bebizonyította, hogy a kutatómunkához szükséges háttéranyagokból, információkból való nagyobb merítéshez, valamint a hatékony munkához elengedhetetlen kapcsolati háló kialakításához helyi jelenlét szükséges.
Két év távlatában hogyan tudná értékelni a kapcsolattartó irodák eddigi tevékenységét? Megérte ezeket létrehozni, ténylegesen hasznosul a munkájuk?
Az irodák által elért eredmények – az irodák tevékenységének jellegéből adódóan – nehezen számszerűsíthetők, azonban határozottan kijelenthető, hogy az MNB nemzetközi kapcsolattartó irodái megfelelően integrálódtak a jegybank szervezetébe és tevékenységébe, az irodák anyagai az MNB elemzői és előkészítő munkáját, valamint a makrogazdasági folyamatok vizsgálatát nagy hozzáadott értékkel segítik. Az irodák működésének első két éve még inkább az építkezésről szólt. A közös rendezvények folytatásaként közös publikációk, közös kutatómunkák születhetnek. A párizsi irodánk munkatársai például napi szintű kapcsolatban állnak a francia jegybankkal, amellyel sok a hasonlóság, hiszen a Banque de France is ellát felügyeleti feladatokat, jelentős művészeti támogató programja van, és meghatározó az oktatási tevékenysége is. Az MNB és a Budapesti Corvinus Egyetem együttműködéséhez hasonlóan a francia jegybanknak a Paris School of Economicson külön tanszéke van, továbbá a pénzügyi tudatosság terén is külön alapítvány keretében fejti ki hathatós tevékenységét.
Az elmondottak alapján úgy tűnik, hogy az MNB vezetése elégedett az irodák működésével és eredményeivel.
Igen, véleményem szerint ez határozottan kijelenthető. Az MNB igazgatósága a közelmúltban döntött az irodák tevékenységének kiterjesztéséről, azaz jóváhagyta a korábban három évre tervezett pilotprojekt folytatását. Sőt, az irodák által vizsgált témák is egyre szélesebb spektrumra terjednek ki, illetve a regionális megközelítés következtében földrajzilag is egyre nagyobb területek kerülnek vizsgálat alá, így – amennyiben az MNB vezetése is támogatni fogja javaslatunkat, akkor – hamarosan az egyes irodák létszámát is négy főre kívánjuk emelni. Az irodák tevékenységéről az MNB honlapján is lehet tájékozódni.
