Kiemelt kormányzati cél lett a hazai fizetési forgalom készpénzmentesítése. Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára egy konferencián a Magyar Nemzeti Bank felméréseit idézve arról beszélt, hogy a készpénz előállítása, tartása a kormánynak évi 500 milliárd forintba kerül. Ha az európai szintre nőnének a készpénzkímélő, például bankkártyás fizetési módok, akkor a készpénz forgalomban tartásának költsége évi 150 milliárd forinttal csökkenhetne.
Magyarországon az MNB adatai szerint tavaly csak a közüzemi számlák kevesebb mint 39 százalékát fizették ki elektronikus módon a fogyasztók, a nyugat-európai arány 70 százalék. Bár egy év alatt 29,7 százalékról nőtt 38,9 százalékra a hazai arány, a fejlődés jó része (az online számlafizetés előretörése mellett) annak tudható be, hogy a Magyar Postánál nem számít készpénzfelvételi tranzakciónak, ha valaki bankkártyával fizeti a postai készpénzátutalási megbízást, azaz sárga (fehér) csekket. Ám ez csak fél siker, hiszen ettől a tranzakció még nem lesz elektronikus, továbbra is a posta közbeiktatásával zajlik a fizetés.
A fő gondot a szakértők szerint a hungarikumnak számító sárga csekk jelenti, pontosabban az, amilyen szabályozói környezet védi ezt a szolgáltatást. A legtöbben azt gondolják, hogy a sárga csekkel történő befizetés ingyenes. Holott a Magyar Posta hatályos díjszabása szerint ez megbízásonként (csekkenként) minimum 166 forintos költség a számlát kibocsátó szolgáltatóknak – a fix díjak 115 és 143 forint között mozognak, amelyhez még 5,3 ezrelékes díj adódik –, és még erre rakódik a sárga csekk postai kézbesítésének ára is. A legnagyobb hazai banknál, az OTP-nél a csoportos (azonnali) beszedés szolgáltató által fizetendő ára 1,4 ezrelék, míg az ügyfélnek 74 forintot kell fizetnie mindezért. A postai díjnál – az egyre több átalánydíjas közműszolgáltatás miatt használható – rendszeres utalás is olcsóbb, ráadásul lehet ingyenes szolgáltatásokat nyújtó számlacsomagunk is.
Hogy miért érzik a fogyasztók mégis ingyenesnek a legdrágább fizetési módot? Nos, azért, mert a közműszolgáltatások díját meghatározó képletekben a szolgáltatóknak a mai napig csak a sárga csekk költségeit van módjuk feltüntetni, egyéb fizetési módot nem. Vagyis, ha egy szolgáltató az olcsóbb és korszerűbb elektronikus fizetés felé terelné az ügyfeleit, akkor annak a költségét neki (és a fogyasztónak) kell fedeznie, mert nem lehetséges az átvállalás. Emlékezetes: 2012-ben a Magyar Telekom és a UPC 142 forintos különdíjat hirdetett a postai készpénzes befizetésekre, ám a tiltakozás olyan nagy volt, hogy a hírközlési törvény módosításával még a tranzakciós illeték felszámítását is megtiltották a szolgáltatóknak. Így viszont végül is a fogyasztó fizeti meg a drágább szolgáltatás költségeit.
Azóta azonban nagyot változott a világ, nem véletlen, hogy a Versenyképességi Tanács a tavaszi ülésén azt javasolta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek, hogy a közműszolgáltatásoknál az elektromos fizetések felé tereljék a lakosságot a sárga csekkek használata helyett. Ennek egyik legegyszerűbb módja az lehetne, ha a szolgáltatók az átutalások/csoportos beszedések díját is elismertethetnék a díjképletükben. Ekkor módjuk nyílna arra, hogy díjkedvezményt adjanak az elektronikusan fizető ügyfeleknek. Jó példa erre a kgfb vagy a lakásbiztosítás: ezek díja 5-10 százalékkal is csökkenthető, ha nem csekkel fizetünk.
