Donald Trump amerikai elnökké választása óta a befektetők lázban égnek, ugyanis a tavaly meglebegtetett egészségügyi reform, az egyes szektorokat érintő dereguláció, valamint az adóreform mind olyan intézkedéseket hoz, amelyek hosszabb távon is támogathatják a gazdasági növekedést. Bár a reformokból eddig alig valósult meg valami, a részvénypiacon jegyzett társaságok egy részvényre jutó nyeresége (EPS) 2017 első három negyedévében átlagosan mégis 15 százalékkal növekedett, miközben 2015-ben és 2016-ban 8 százalékkal csökkent a mutató.
Mivel közeleg a 2018-as időközi választás, elengedhetetlen lesz valamilyen nagyobb horderejű javaslatot átvinni a törvényhozáson, ha nem akarnak szavazatot veszíteni a republikánusok. Úgy néz ki, hogy ezt a szerepet a már megszavazott adóreform fogja betölteni, amelynek most az összecsiszolása folyik. A tervezet értelmében a 35 százalékos társaságiadó-kulcs 20 százalékra csökken, ám meg kell jegyezni, hogy a globális piacokon jelen lévő cégek átlagos adóterhe most is 25-27 százalék között van. Ez viszont csak egy átlag, bőven találni olyan iparágakat, amelyek esetében pozitív hatásuk lesz a várható intézkedéseknek. A piaci szereplők sokáig nem számoltak az adóreformmal, amit az is bizonyított, hogy az alacsony adóterhelésű cégekből alkotott portfólió jelentősen felülteljesítette az olyan vállalatokat, amelyeknek 30 százalék feletti adót kell fizetniük. Az adóreform megszavazása után azonban a piac észlelte a félreárazást, és a befektetők elkezdték venni a magas adózású cégek papírjait.
A száznegyvenkét alágazatba sorolt háromezer legnagyobb amerikai cég közül a legmagasabb adókulccsal az egészségügy, a közművek, a napi fogyasztási cikkek, a telekommunikáció és az ipar egyes szektorai működnek, de hasonlóan nagy adóterhet kénytelenek elviselni a speciális egészségbiztosítók (managed care), az egészségügyi szolgáltatók, az oktatás, a lakberendezés, a ruházati és az autóalkatrész-értékesítők ágazatai. E szektorok válhatnak felülteljesítővé a jövőben.
