A Szaharában épül a világ egyik legnagyobb tehenészete: 270 ezer szarvasmarhát telepítenének Algériába
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgy példátlan méretű, a Szahara peremén megvalósuló állattenyésztési és feldolgozóipari beruházással csökkenteé a tejimporttól való függését Algéria. Az Adrar tartományban készülő komplexum teljes kapacitása elérésekor 270 ezer szarvasmarhának adhat helyet, és a tervek szerint az ország tejporigényének akár felét is kiváltaná. A projekt mögött az algériai állami Nemzeti Befektetési Alap és a katari Baladna tejüzem áll. A Baladna Katar az ország legnagyobb helyi tejipari és italgyártó vállalata. Saját, Dohától északra működő integrált gazdaságában szarvasmarhát tart, a tejet feldolgozza, csomagolja, majd országos hálózaton értékesíti. A cég tej, UHT-tej, joghurt, laban, sajt, labneh, tejszín, desszert és gyümölcslé termékeket gyárt. Telephelye mintegy 2,4 millió négyzetméteres, és legfeljebb 24 ezer tejelő tehén elhelyezésére alkalmas.
A szaharai projekt, amelyben most részt vesz, körülbelül 3,5 milliárd dolláros fejlesztést jelent és 117 ezer hektáron valósul meg, vagyis nem pusztán egy óriási tehenészetet, hanem teljes, integrált agráripari rendszert építenek ki. A program része a takarmánytermesztés, a tej- és húsmarhatartás, valamint a tejpor előállítására szolgáló feldolgozóüzem is.
A beruházás fő célja az, hogy Algéria kisebb mértékben szoruljon importra. Az ország jelenleg a világ harmadik legnagyobb tejporimportőre, ezért a kormány stratégiai kérdésként kezeli a hazai feldolgozás és állattenyésztés bővítését. Tavaly a német GEA megbízást kapott mezőgazdasági és feldolgozó berendezések széles skálájának, valamint folyamattervezésnek és szolgáltatásoknak a szállítására, amely eddigi egyik legnagyobb megrendelése. A GEA német technológiai vállalat szerint a tejporgyártás 2027 végén indulhat el, majd több lépcsőben futtathatják fel a termelést. Az FPT és a Green Power Systems jelentős megrendeléseket kapot a beruházoktól. Mivel a Szahara régióban található, ahol a hőmérséklet gyakran meghaladja a 40°C-ot évi 130 napon keresztül, a tejelő tehenek etetésére szolgáló mezőgazdasági terület egy hatalmas, folyamatos öntözési projekt középpontjában áll, amelyben a Green Power Systems által biztosított és FPT motorokkal hajtott áramfejlesztők kulcsszerepet játszanak.
Gigantikus kibocsátású tejüzem
A Baladna korábbi éves jelentése szerint a létesítmény teljes kiépülése után évi mintegy 1,7 milliárd liter nyerstejet termelhetne, a tejpor-kibocsátás pedig 2033-ra elérheti az évi 194 ezer tonnát. A vállalat ugyanakkor friss közléseiben óvatosabb, legfeljebb évi 100 ezer tonnás kezdeti kapacitásról beszél, ami arra utal, hogy a projekt több ütemben épülhet ki.
A megvalósítás egyik legnagyobb kihívása maga a helyszín. Adrar tartomány a Szaharában található, ahol a nyári hőmérséklet több mint 130 napon át 40 Celsius-fok fölé emelkedhet. A tehenészet fenntartásához ezért nemcsak istállótechnológia és hűtés, hanem állandó, nagy kapacitású öntözés is szükséges. A takarmánytermő területeken forgókaros, úgynevezett center pivot öntözőrendszereket használnának, amelyek működtetéséhez 50 nagy teljesítményű áramfejlesztőt telepítettek.
A beruházás már a kivitelezési szakaszba lépett. A Baladna áprilisi bejelentése szerint több mint 635 millió dollár értékben kötöttek második ütemű szerződéseket, és 109 repülőjárattal összesen 30 ezer holstein szarvasmarha Algériába szállítását is előkészítették. Ez az első lépés a 270 ezres állomány kialakítása felé.
A gigantikus terv ugyanakkor komoly fenntarthatósági kérdéseket vet fel. A tejtermelés vízigényes ágazat, a sivatagi takarmánytermesztéshez pedig folyamatos öntözés kell. Adrar környékén a hagyományos oázisgazdálkodás is nagyrészt felszín alatti vízre épül, ezért kulcskérdés lesz, hogy a nagyüzemi rendszer hosszú távon mennyire terheli meg a térség vízkészleteit. A projekt sikere így azon múlhat, hogy a fejlett technológiai megoldások mellett, fenntartható-e ekkora állatállomány takarmány- és vízellátása a Szahara egyik legforróbb térségében.
Átalakul a tejtermelés a világban
A globális tejtermelést egyre inkább a nagyüzemi gazdaságok hajtják, amelyek évente több százezer tonna nyerstejet képesek előállítani. A globális tejtermelést már nem pusztán az állománybővítés határozza meg. Ehelyett a méret, az egy tehénre jutó termelékenység, a tőkeintenzitás és a technológia adaptálása a versenyképesség elsődleges mozgatórugói.
Az OECD–FAO mezőgazdasági kilátásai szerint a globális tejtermelés várhatóan évi 1,5–2%-kal fog növekedni 2033–2034-ig , a növekedés nagy része a magasabb hozamoknak, a jobb állománygazdálkodásnak és a technológiai innovációnak, nem pedig az állatlétszám növekedésének köszönhető. A mega méretű tejgazdaságok elsősorban Kínában , Szaúd-Arábiában, Oroszországban, az Egyesült Államokban és Délkelet-Ázsiában koncentrálódnak. Ezek a régiók egyesítik a tőkéhez, a földhöz és a szabályozási keretekhez való hozzáférést, amelyek lehetővé teszik ezt a méretmodellt.
Milyen hatása lehet mindennek Magyarországra?
Miután az Európai Unióban gyakoriak a tultermelési válságok, az algériai projekt esetleges sikere, nyilván azon országok készleteit teszi feleslegessé, amelyektől a legtöbbet importálja az agrikai ország. A 2024-es kereskedelmi adatok alapján a sűrített és porított tejtermékek legnagyobb exportőrei Algériába:
- Új-Zéland – messze a legnagyobb partner, mintegy 488 millió dollár értékben.
- Lengyelország – körülbelül 210 millió dollár.
- Uruguay – nagyjából 199 millió dollár.
- Argentína – mintegy 124 millió dollár.
- Belgium – körülbelül 95 millió dollár.
Látható, hogy a legnagyobb exportörök az Európai Unió piacain is jelentős szereplők. Vagyis az algériai Baladna-projekt sikere elsősorban nem a magyar boltok tejárain keresztül, hanem a tejpor nemzetközi piacán, az uniós exportversenyen és végső soron a hazai nyerstejárak alakulásán keresztül lehet hatással a hazai piacokra. Algéria a világ egyik legnagyobb tejporimportőre, ezért különösen fontos piac az Európai Uniónak. Az uniós tejpor-kivitelben az észak-afrikai és közel-keleti térség már most is jelentős célpiac: az EU sovány tejporának exportja 2025 végén különösen gyorsan nőtt több MENA-ország, köztük Algéria felé. Ha az algériai üzem valóban kiváltja az import jelentős részét, az kevesebb eladási lehetőséget jelenthet az európai tejiparnak. Ez főként Franciaország, Németország, Hollandia, Írország, Lengyelország és Belgium nagy tejpor-exportőreit érintheti közvetlenül, de a nyomás áttételesen az egész EU piacán megjelenhet.
Már így is padlón a nyerstej ára
A hazai nyerstej termelői ára 2026 elején már jelentősen csökkent: januárban az országos átlagár 163,81 forint volt kilogrammonként, 14 százalékkal alacsonyabb a decemberinél és 21 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. a Tej Terméktanács szerint a helyzet tartós veszteségeket okoz a termelőknek és a feldolgozóknak , ezért gyors kormányzati beavatkozásra lenne szükség. A szervezet közleménye szerint a magyar tejágazat újabb válsághelyzettel néz szembe, miután a nyers tej felvásárlási ára az elmúlt öt hónapban drasztikusan visszaesett. Míg 2025-ben az ár még stabilan a 200 forintos kilogrammonkénti szint körül mozgott, december óta közel 30 százalékkal csökkent, és jelenleg alig éri el a 138 forintot kilogrammonként. A nyers tej kiviteli ára ennél is nagyobb mértékben zuhant, mára 100 forint alá süllyedt.
