Fókuszba kerültek a pénztárak decemberben. Egyrészt az év vége kiemelten fontos időszak az adókedvezmények kihasználása miatt, másrészt kedvező változást hoz az új év a béren kívüli juttatásoknál.
Kétségtelenül befizetési hajrá van decemberben. Akik az öngondoskodás egyik legjobb alternatíváját jelentő önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári megtakarítással alapoznák meg a jövőjüket, azoknak érdemes az év végéig befizetniük pénztári számlájukra.
Így tudják ugyanis érvényesíteni az egyéni befizetések után járó 20 százalékos, évente maximum 150 ezer forintos kedvezményt.
Január 1-jétől pedig fontos és előnyös változás jön. Bizonyos béren kívüli juttatások adókulcsa 2018-tól közel három százalékkal csökken. Az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári tagsághoz adható munkáltatói hozzájárulás adóterhelése az idei közel 44 százalékról 40,71 százalékra mérséklődik. Ez mindenképpen kedvező, mivel a munkáltatói befizetések 2017-ben az egészségpénztáraknál komolyan csökkentek, az önkéntes nyugdíjpénztáraknál pedig csak minimálisan emelkedtek, lényegében stagnáltak. Az adócsökkentés hatására reményeink szerint újra népszerűbbé váló pénztári juttatás nagyon sok munkavállalót érinthet, aki a munkáltató segítsége nélkül anyagi okokból nem vagy nem feltétlenül tud takarékoskodni a pénztárakon keresztül. Persze a munkáltatók számára is fontos a kedvezőbb adókörnyezet.
Vagyis?
Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége az adócsökkentés apropóján decemberben készíttetett egy felmérést, amely többek között azt vizsgálta, hogy a munkáltatók milyen szempontok alapján döntenek a béren kívüli juttatásokról, ezen belül például az alkalmazottak pénztári tagságához adható hozzájárulásokról. A válaszokból kiderül, hogy a munkáltatók 30 százalékos súllyal veszik figyelembe a mindenkori adókörnyezetet, amikor a béren kívüli juttatásokról döntenek.
Forrás: AFP
Abban bízunk, hogy az adóterhelés csökkentése ösztönzést ad a munkáltatóknak, hogy 2018-ban fokozottabban támogassák a dolgozók pénztári tagságát. Ráadásul
felmérésünk alapján a pénztárakkal már kapcsolatban álló munkáltatók nagy része nem csökkenti, vagy kifejezetten növelni tervezi a pénztári juttatásokat.
Ne feledjük, aki munkáltatóként nem tesz mást, mint változatlanul hagyja az idei bruttó juttatási keretet, jövőre az így is havonta akár több ezer forinttal többet tud adni dolgozóinak.
A béren kívüli juttatásoknak milyen a megítélése a munkáltatók szemszögéből?
A munkaadók nagy része, 61 százaléka szerint mind a toborzásnál, mind a dolgozók megtartásánál szerepe van a béren kívüli juttatásoknak. A multinacionális cégek és nagyvállalatok 74 százaléka volt ugyanezen a véleményen. Ez egyértelműen mutatja, hogy
a fizetések mellett a béren kívüli juttatások, így például a pénztári tagsághoz adható hozzájárulások is szerepet játszanak a dolgozók megtartásában.
Ez manapság nem mellékes, ugyanis egyre több ágazatban jelent problémát a munkaerőhiány, amely együtt jár azzal is, hogy a cégek egymástól igyekeznek elcsábítani az alkalmazottakat.
A munkavállalók teljes – 4 milliós – táborához képest még mindig kevesen vannak a pénztártagok?
Jelenleg 1 millióan takarékoskodnak ma Magyarországon az önkéntes nyugdíjpénztárakban és további 1 millióan az egészség- és önsegélyező pénztárakban, így valóban bőven van tér a növekedésre. Az ÖPOSZ a Századvég Gazdaságkutatóval közösen kidolgozott egy javaslatot, amely a munkáltatók és a munkavállalók közös szerepvállalásával és egy extra adókedvezmény bevezetésével tenné vonzóbbá a pénztári megtakarításokat.
A terv lényege az, hogy a munkáltatói pénztári juttatás után is adókedvezményt kapnának azok a munkavállalók, akik egyéni befizetéssel is takarékoskodnak.
Lényeges eleme a javaslatnak, hogy az egyéni befizetésekre járó 20 százalékos, évi maximum 150 ezer forintos jelenlegi adó-visszatérítés megmarad, ehhez jönne pluszba a munkáltatótól kapott támogatás utáni kedvezmény. Ha a javaslatot a kormány a pénzügyi tudatosságot erősítő stratégia keretében jóváhagyja, akkor ez a megoldás jelentős növekedést hozhatna a pénztári szektorban. Másik oldalról, sokkal több munkavállaló kezdhetné meg a takarékoskodást a pénztárakon keresztül, így biztosítva az egészségét és a biztosabb anyagi helyzetet nyugdíjas korára.
