Ügyel a lakossági kölcsönök piacára az MNB

A Magyar Nemzeti Bank értékelése szerint a lakossági hitelpiacon dinamikusan növekvő hitelkiáramlás folyamatos monitorozást indokol – mondta Szombati Anikó, az MNB mak­ro­prudenciális politikáért felelős ügyvezető igazgatója a jegybank Makroprudenciális jelentésének bemutatóján. Az MNB a vállalati hitelezési fordulat mellett jövőre a lakossági hitelezésben is fordulatot vár. Mint arról az ügyvezető igazgató beszámolt, a lakossági hitelezés volumene elérte a 2005-ös szintet, az MNB szerint a fokozott figyelem azért indokolt, hogy elkerülhetők legyenek a 2006–2008-as években felfutó hitelezés során tapasztalt problémák. Szombati Ildikó hangsúlyozta: az MNB-nél az adatokból arra következtetnek, hogy a hazai lakások nem túlértékeltek, a nagyobb városok és kiemelten a budapesti árak dinamikus emelkedése miatt azonban indokolt a lakáspiac szoros nyomon követése. A banki hitelezésben az MNB által bevezetett adósságfékszabályok alkalmazása terén jól látható, hogy a folyósított kölcsönök zömét a hitelfedezeti mutató (HFM) felső értékeinél – 70-80 százalék közötti HFM-szinten – bocsátják ki, a jövedelemarányos törlesztőrészlet (JTM) mutatója ugyanakkor kedvező, mivel a folyósított hitelek zömében 20-30 százalék között áll a JTM. Az adósságfék küszöbértéke közelében folyósított lakáscélú jelzáloghitelek állománya az elmúlt két évben nem mutat nagyobb növekedést, az MNB véleménye szerint a kockázatok csak a hitelkiáramlással együtt nőnek. A JTM-szabályok egyelőre nem teszik szükségessé, hogy az ügyfelek mind nagyobb része hosszabb futamidő mellett vegye fel a szükséges hitelt, hogy beférjen a szabályozásba. A Világgazdaság kérdésére az MNB ügyvezető igazgatója azt sem tartotta szükségesnek, hogy a túlhevülést jelző részpiacokra – például a fővárosra – regionális HFM-értékeket vezessenek be. Ezt Szombati Ildikó azzal indokolta, hogy a budapesti árakhoz egyre inkább felzárkóznak a vidéki árak. A szakember szerint a magyarhoz hasonló kötelező adósságfékszabályok csak Írországban, Hollandiában, Finnországban, Szlovákiában, Észtországban és Litvániában vannak érvényben.

A jegybank továbbra is elkötelezett abban, hogy az új folyósításokon belül a változó kamatozású hitelek aránya magasabb legyen, ám az továbbra is 45 százalék alatt van. Nincs célérték a fix hitelek arányára, s az MNB arra sem készül, hogy szabályozókkal érje el például a korábban a legkisebb kamatperiódushoz, a 3 havi Buborhoz kötött kamatbázisú forintosított devizahitelek átcserélését – mondta az ügyvezető igazgató. Szerinte a változást a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek elterjedésével el lehet érni. A jelzáloglevél-megfelelési mutató (JMM) 15 százalékos szintjét a bankok szeptemberre teljes egészében teljesítették, ám az MNB azon döntése, amely szerint a JMM-minimum jövőre 15 százalékról 20 százalékra emelkedik, még legalább 150 milliárd forintnyi új jelzáloglevél-kibocsátást tesz szükségessé a jegybank értékelése szerint.