Január elején életbe lépett a MiFID II., ám csak az uniós tagállamok egy része – köztük Magyarország – alkalmazza a kezdetektől. Mennyire tudnak az új szabályozásnak megfelelni a szolgáltatók, és milyenek a kezdeti tapasztalataik?
A MiFID II. kapcsán fontos kiemelni, hogy egyszer már elhalasztották a bevezetését, és a január eleji indulás sem volt teljes körű, hiszen a tagállamok fele decemberre még a jogszabályi implementációval sem készült el, nemhogy maradéktalanul felkészült volna. Magyarország viszont 2017 közepére végzett a jogszabályi felkészüléssel, és az egyik legszigorúbb szabályozást léptette életbe. Kétségtelen tény, hogy a hazai pénzügyi szolgáltatók részéről rengeteg munka, energia és pénz befektetését igényelte a felkészülés, és az is világos, hogy az új szabályozástól nem lesz egyszerűbb a működésünk. Azt viszont látni kell, hogy a MiFID II. – amely tulajdonképpen egy uniós keretrendszer – célkitűzései helyesek és üdvözlendők, hiszen bevezetése révén az ügyfelek sokkal több információhoz, visszacsatoláshoz jutnak a befektetéseikkel kapcsolatban, ami egyértelműen az ő érdekeiket szolgálja. Más kérdés, hogy azok a szolgáltatók, amelyek olyan uniós tagállamban működnek, amely még nem alkalmazza az új szabályozás előírásait, rövid távon versenyelőnybe kerülnek azokkal szemben, amelyek már igen. Az új MiFID-keretrendszer lényegi eleme ugyanakkor, hogy megkülönbözteti a független tanácsadást a nem teljesen függetlentől. Előbbi kritériuma, hogy az adott szolgáltató csak az ügyféltől szedhet jutalékot, a vele kapcsolatban álló szereplőktől – bankoktól, alapkezelőktől – nem. Ennek nyomán pedig a jövőben felértékelődnek majd a valóban független privátbanki szolgáltatók. Magyarországon egyedül az SPB ilyen.
Fotós: Móricz-Sabján Simon
A magyar privátbanki ügyfelek vagyona megháromszorozódott az elmúlt tíz évben, ma már hozzávetőleg 4000 milliárd forintjuk van mintegy 48 ezer számlán. Milyen tényezők hajtják az évek óta tartó 8-10 százalékos növekedést, és mi várható az előttünk álló évtizedben?
A 2008-as válságot követő növekedési periódus láthatóan támogatta a szegmens bővülését hazánkban is, és ez igaz lesz az előttünk álló évekre is, hiszen mind az európai, mind a magyar gazdaság növekedési kilátásai kedvezők. Azt is látni kell ugyanakkor, hogy a magyar privátbanki szegmens már keményen felosztott piacnak számít, ezért nem hiszem, hogy a következő évtizedben is a háromszorosára bővülne. De azért évi 8-10 százalékos növekedés valószínűsíthető itthon a következő időszakban is.
Jól láthatóan nemcsak a privátbanki ügyfelek gazdagodnak Magyarországon, hanem a náluk kevésbé vagyonos prémiumszegmens is egyre jelentősebb. Kik tartoznak ide, mekkora vagyonuk van ezeknek az ügyfeleknek, és mekkora a bővülés ebben a szegmensben?
A 10–40 millió forintos megtakarítással rendelkező prémiumügyfelek összvagyona mintegy 4000 milliárd forint. Véleményem szerint ez az egyik kulcsterület lesz a jövőben a piacon, hiszen ezekre az ügyfelekre sokkal jobban hat a növekvő bérkiáramlás, mint a privátbanki ügyfélkörre. Ennek megfelelően itt még a privátbanki területnél is nagyobb, 12-15 százalékos növekedést várunk a következő években, amit az SPB-nél igyekszünk is kihasználni. Ezért 2017 októberében elindítottuk az SPB Premium Banking szolgáltatását.
Mekkora a belépési limit a prémiumügyfeleknél?
A prémiumterületnek nem titkoltan az is feladata, hogy felnevelje a jövő privátbanki ügyfeleit. Ezért igyekszünk megszólítani a fiatal, vagyonosodó ügyfeleket, és korosztály szerint két limitet határoztunk meg: 35 év alatt ötmillió, fölötte pedig tízmillió forintnyi megtakarítás szükséges a szerződéshez. A prémiumügyfeleknél a kisebb méretű portfóliók miatt persze jellemzőbb a befektetési alapok nagy súlya a kosáron belül, hiszen így oldható meg hatékonyan a diverzifikáció. Az idei év végére a prémiumszegmensben kezelt vagyont 5 milliárd forintra szeretnénk növelni.
A privátbanki piacon – ahogy említette is korábban – nagy a tülekedés. Hogyan tud megélni itt egy olyan, független szolgáltató, mint az SPB?
A jelenlegi folyamatok – például a MiFID II. bevezetése is – pont az SPB-hez hasonló, kisebb, független szereplőknek kedveznek, amelyek nem a termékek és a szolgáltatások standardizálásában, hanem az ügyfelek egyedi kiszolgálásában érdekeltek. Az SPB stratégiája az alapítása óta változatlan: független szolgáltatóként működünk, miközben a tanácsadást preferáljuk a portfóliókezeléssel szemben. Ennek a stratégiának az előnye, hogy a globálisan elérhető befektetési lehetőségeket képesek vagyunk lefedni: saját alapunk nincs, de szinte minden hazai alapkezelővel van kapcsolatunk, miközben a KBC a letétkezelőnk, amelyen keresztül 600-700 alapkezelő 15 ezer alapját tudjuk elérni.
A UBS felmérése szerint a családi irodák fele nem készült fel a vagyonos ügyfeleknél 15 éven belül várható generációváltásra, amikor jelentős összegű pénzek áramolnak majd a fiatalabb generáció számláira. Mekkora problémát jelent a cég- és vagyonutódlás kérdése itthon? Milyen következményekkel járhat, amikor a mai magyar privátbanki ügyfelek vagyona a fiatalok kezébe kerül?
Az a véleményem, hogy Magyarországon a következő öt-hat évben biztosan nem történik meg a sokat emlegetett generációváltás, miután nem látom a jeleit annak, hogy a gazdag vállalatvezetők nagy arányban vissza akarnának vonulni. A saját ügyfélkörünk egyébként fiatal, 45 év körül van az átlagéletkor, ami jelentős részben azzal magyarázható, hogy a kezdetektől fogva globális portfóliók építésével foglalkoztunk, ez pedig feltételez egyfajta nyitottságot.
A hazai privátbanki ügyfelek ragaszkodnak személyi bankárjukhoz, ám a fintech előretörése ezt a szektort is érinti: nyugatra egyre inkább teret nyernek a befektetést segítő robottanácsadók. Szükség lesz-e néhány év múlva személyi bankárokra?
Ez üzleti filozófiai kérdés. A határozott álláspontom az, hogy a gép soha nem lesz képes kiváltani a bankárt: az ugyanis, aki direkt brókert akar, soha nem bennünket fog keresni. Az előkészítés vagy az információszolgáltatás folyamatát persze automatizálni kell, de maga a tanácsadás mindig személyes marad: egész egyszerűen azért, mert csak úgy tudunk megfelelő befektetési tanácsot adni, ha jól ismerjük az ügyfeleinket.
Mi a véleménye a hazai privátbanki piac kilátásairól, várható-e mozgás vagy konszolidáció a szereplők között?
Ami a konszolidációt illeti, arra már akadtak példák a közelmúltban. A MiFID II. bevezetése pedig véleményem szerint pont a nagyobb szolgáltatókat érinti hátrányosan, miközben a piacon felértékelődnek a kisebb, független szolgáltatók. Az a stratégia pedig, amelyet az SPB képvisel, működik, és azokra az értékekre, amelyeket magunkénak vallunk, mindig is lesz kereslet.
