Amerikai egészségügy: nagy túlélő a United Health

Az amerikai egészségügy strukturális problémái az 1970-es évektől kezdtek látványosan kirajzolódni. Az 1980-as évekre világossá vált, hogy az Egyesült Államok rendszere az állam számára extrém módon költséges, mégsem univerzálisan hozzáférhető. Az egészségügyi kiadások tartósan a GDP közel 20 százalékát teszik ki, ami világviszonylatban rendkívül magas arány. 

A magas GDP-arányos költés ellenére a biztosítatlan amerikaiak aránya a kétezres évek elején jellemzően több mint 15 százalék volt (körülbelül 50 millió ember). A helyzet akkor különösen súlyos volt az alacsony jövedelműek, kisvállalkozók és fiatal felnőttek körében, akik nem jutottak hozzá állami programhoz, és a munkahelyük sem nyújtott számukra kollektív egészségbiztosítást. Obama a helyzet javítására vezette be 2010-ben az Affordable Care Actet (ACA), és a 2014-től működő Obamacare-t, amelynek célja az egészségügyi biztosítás nélküli állampolgárok számának radikális csökkentése volt. 2016-ra a biztosítatlanok aránya körülbelül 9 százalékra süllyedt, azaz 30 millióra csökkent a „fedezetlen” lakosok száma. Ez a szám azóta érdemben nem változott.

A lakosság nagy része elégedetlen az amerikai egészségügyi rendszerrel

Sokan, akik beléptek az új biztosítási rendszerekbe, krónikus betegek voltak, vagyis gyakran és sokféle orvosi ellátásra szorultak. Logikusan azt várnánk, hogy a befizetett biztosítási díjakból főleg a gyógyításra, az ellátás minőségére és hozzáférhetőségére megy el a pénz, de ez nem így történt. 

Ezért a díjak nagy része nem orvosi szolgáltatásokra ment, hanem a közvetítő struktúrák nyelték el. Emiatt a betegek nem kaptak feltétlenül jobb ellátást, mint korábban, a biztosítók viszont nagyon magas profitot termeltek a rendszerből, mivel az állam (vagyis az adófizetők) által finanszírozott programokat úgy tudták működtetni, hogy sok közvetett költséget rászámoltak. A rendszer eredeti célja az lett volna, hogy a betegek jobb és olcsóbb ellátást kapjanak, nem az, hogy a biztosítók rekordprofitot könyveljenek el. Az érintett cégek egyre nagyvonalúbb juttatásokat kínáltak, hogy idős pácienseket és piaci részesedést nyerjenek. Ez fokozatosan torzította a kockázatmegosztást, emelte a díjakat, és egy spirális negatív hatást indított el, amelyet már nem lehetett korrigálni egyszerű piaci verseny révén.

Az amerikai lakosság nagy része tehát nem véletlenül elégedetlen az egészségügyi rendszerrel. A biztosítás drága, a szolgáltatás fragmentált, a gyógyszerköltségek kiemelkedően magasak, mindez társadalmi és politikai nyomást eredményezett. Trump válaszul kiadta az úgynevezett Most-Favored-Nation végrehajtási rendeletet, amely előírja, hogy az USA nem fizethet többet egy vényköteles gyógyszerért, mint amit más fejlett országokban fizetnek. Végrehajtási rendeletet adott ki a gyógyszerközvetítők átláthatóságának növeléséről, illetve a piac legnagyobb szereplői – köztük a United Health (UNH) – vizsgálatok kereszttüzébe kerültek. A történtek hatására a UNH részvényárfolyama drámaian visszaesett, 

A társaság közel 600 milliárd amerikai dolláros piaci kapitalizációja alig 200 milliárdra esett vissza. A menedzsment a 2025-ös EPS-előrejelzését 29,50-30 dollárról 16 dollárra módosította, miután rövid távon túl sok bizonytalansági faktor övezi a jövőképüket.

A UNH a görög mitológia legsötétebb lényeit idézi: 

Ha egy problémát felszámolnak, kettő nő a helyére. Bár a UNH is „csak” egy piaci szereplő, az állam és a versenytársak számára megfoghatatlannak tűnik. Ez az ellenálló képessége az, amiért érdemes most befektetési szempontból megvizsgálni. 

• A UNH megújult menedzsmentje (új vezérigazgató és pénzügyi igazgató) azonnal nekilátott a korábbi profitabilitás visszaállításához és a bizalomépítéshez. 
• Tőkeereje és mérete bőven lehetővé teszi a válság átvészelését és a sikeres konszolidációt. A költségcsökkentés érdekében máris új, MI-alapú innovatív megoldásokat vezet be adminisztrációs és döntéstámogatási célokra. 
• Egyedülálló lesz a mesterséges intelligencián alapuló kockázati szabályozási rendszere, ami lehetővé teszi, hogy a biztosító pontosabban felmérje, mely betegek milyen egészségügyi ellátásra szorulnak a jövőben. 
• Racionalizálják azt a folyamatot, mely során az orvosnak engedélyt kell kérnie a biztosítótól egy-egy kezelésre. Ezzel gyorsabbá és egyszerűbbé válik az ellátás, és megelőzhetők azok a jogi viták, amelyek korábban a túl szigorú MI-alapú döntések miatt robbantak ki.

A Trump-féle reformok és a költségnyomás rövid távon nehézségeket okoztak, de a UNH MI-alapú integrációja, menedzsmentváltása és még mindig vitathatatlan versenyelőnye stabilitást és növekedést vetít előre. Az aktuális árfolyam vonzó szint lehet azoknak a befektetőknek, akik középtávon jóval magasabb részvényárfolyammal kalkulálnak. Megítélésünk szerint joggal.