Továbbra is a laza monetáris kondíciókban hisz az MNB

A monetáris tanács kedden nem változtatott az alapkamat 0,9 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem módosított, ami megfelelt az elemzői várakozásoknak.

Az alapkamat tavaly május óta változatlan.

A testület a közlemény szerint kiemelt figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását, és a kibővített eszköztár alkalmazásával biztosítja a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradását.

A három hónapos betétállomány fokozatos korlátozása a tanács értékelése szerint betöltötte szerepét, a 75 milliárd forintos korlát nem csökken tovább. A testület a 2018 első negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás mértékét – a monetáris kondíciók fenntartásával összhangban – a 400-600 milliárd forintos sávban határozta meg, amely megegyezik a 2017. negyedik negyedévi értékkel. A tanács legközelebb 2018 márciusában dönt a kiszorítandó likviditás mértékéről, és ahhoz igazítja majd a jegybanki swapeszközök állományát.

A monetáris tanács célja, hogy a laza monetáris kondíciók a hozamgörbének nemcsak a rövid, hanem hosszabb szakaszán is érvényesüljenek.

Ennek biztosítása érdekében a jegybank januárban megkezdte a célzott jelzáloglevél-vásárlásokat és megtartotta a feltétel nélküli, monetáris politikai célú kamatcsere-eszköz első tenderét. Az első aukció tapasztalatait figyelembe véve a jegybank a hatékonyabb monetáris transzmisszió érdekében finomhangolta a program részleteit.

A tanács hangsúlyozta: az MNB mind a jelzáloglevél-vásárlásokat, mind a monetáris politikai célú kamatcsere-eszközt programszerűen, folyamatosan és hosszú ideig kívánja működtetni, így azok a monetáris politikai eszköztár szerves részét képezik. Az új eszközök hatékonyan járulnak hozzá a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradásához, valamint segítik a hosszú kamatfixálású hitelek arányának növekedését is, hozzájárulva a pénzügyi stabilitás javulásához. A monetáris tanács a program értékelése során a hazai hosszú hozamok nemzetközi hozamokhoz viszonyított relatív pozícióját vizsgálja kiemelten.

A testület értékelése szerint a magyar gazdaság növekedése 2018-ban is dinamikus marad, megközelíti a 4 százalékot, majd az aktuális előrejelzés feltevései mellett 2019-től lassul. A gazdasági növekedésben továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet általános erősödésének, és nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány növekedésösztönző programjai is.

Az inflációs cél fenntartható elérését változatlanul 2019 közepére várja a tanács.

A testület szerint a bérek oldaláról továbbra sem azonosítható érdemi inflációs hatás. A fogyasztóiár-index 2018 első hónapjaiban a toleranciasáv alsó szélén alakul. Középtávon az élénk belső kereslet, a bérköltségek emelkedése, továbbá a magasabb nyersanyagárak másodkörös hatásai a maginfláció emelkedésének irányába hatnak. Az árszínvonal emelkedését ugyanakkor a mérsékelt külső infláció és a historikusan alacsony szinten stabilizálódó inflációs várakozások mellett a fokozatos munkáltatóijárulék-mérséklések, illetve az idei évre bejelentett áfakulcs-csökkentések is lassítják.

A nemzetközi pénzpiaci hangulat az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban összességében kedvező volt. A kockázatvállalási hajlandóságot leginkább a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikai döntései és a beérkező makrogazdasági adatok befolyásolták. A hazai pénz- és tőkepiaci hozamok is historikus mélypontjuk közelében alakultak. A rövid lejáratú hozamok nulla vagy az alatti szinten vannak, a hosszú hozamok az elmúlt hónapokban összességében jelentősen mérséklődtek. A hozamcsökkenés úgy ment végbe, hogy a hosszú euróövezeti és régiós hozamokhoz viszonyított felárak érdemben szűkültek – állapította meg a testület.

Az ülés rövidített jegyzőkönyve február 14-én, 14 órakor jelenik meg.