A laposan megreformálja az új biztosításközvetítői irányelv (IDD) az értékesítők oktatásával kapcsolatos követelményrendszert is. (A szabályozás egyéb változásairól a jegybank szakértőjének tanulmányát lapunk 15. oldalán olvashatják.) Mint azt a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) közölték, az IDD szabályrendszere tavaly ősszel bekerült a biztosítási törvénybe (Bit), eszerint minden biztosításközvetítői tevékenységet végzőnek legalább 15 órányi szakmai képzésen, továbbképzésen kell részt vennie.
Az évi 15 órás keret önmagában nem tűnik jelentősnek, ám látni kell, hogy a bankokban, postahivatalokban biztosítást is értékesítő dolgozók ez irányú képzését be kell építeni abba a szakmai képzéssorba, amelyen az érintettek amúgy is részt vesznek.
A kihívás nem kicsi: a K&H Biztosítónak például 1700 banki alkalmazottat kell évente képeznie, az Erste Biztosító 900 bankos kollégát oktat, míg a CIG Pannónia körülbelül 450 MKB-munkatárs számára köteles megteremteni az évi 15 órás képzést. A biztosítói válaszok alapján a képzések/továbbképzések döntő része élőszavas, az e-learning egyedül a K&H-nál éri el az egyharmados arányt.
Arra a kérdésre, hogy mekkora részben lehet összekötni a banki és a biztosítói továbbképzést, meglehetősen eltérőek a piaci nézetek. Miközben a bankokban dolgozó biztosításközvetítéssel is foglalkozó munkatársak egyéb pénzügyi képzést is kapnak (s így óhatatlanul tapasztaltabbak lesznek a „mezei” üzletkötőknél), nem egyértelmű, hogy ezt az előnyt ki lehet-e használni. Raveczky Zsolt, az Erste Biztosító elnök-vezérigazgatója szerint erre van lehetőség, hiszen a pénzügyi termékekben sok az átfedés. A CIG illetékesei szerint viszont, miután az a céljuk, hogy a termékértékesítők valódi tanácsadóként segítsék az ügyfeleket, az általános alaptudáson felül inkább a termékek beható ismeretére alapoznak. Kérdésünkre, hogy az átfedéseket kihasználhatják-e a bankbiztosítás terén dolgozókat képző cégek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) úgy válaszolt, hogy olyan képzések felelnek meg, számíthatók be, amelyek tematikája megfeleltethető a Bit mellékletében foglalt ismeretanyag átadásával.
Forrás: Shutterstock
Az IDD (és így a Bit) képzési elvárásai ugyanakkor sokak számára amiatt is gondot okoznak, hogy a mostani hírek szerint az IDD életbelépése mégsem február 23., hanem október 1. lesz. Márpedig a 15 órás éves oktatási keretet a törvény egyes értelmezései szerint a hatálybalépéstől kellene számítani, ami októberi életbelépéssel számolva szinte teljesíthetetlen feladat lenne. Raveczky Zsolt szerint akár elhúzódik az IDD bevezetése, akár nem, az Ersténél február 23-tól elindulnak az új képzési rendszerrel. A csúszás esetén a K&H-nál is méltányosnak tartanák, ha arányosan csökkentenék a kötelező óraszámot egy októberi bevezetés esetén, vagy az október előtti, de 2018-as képzéseket is be tudnák számítani az óraszámba.
Az MNB és az NGM jogszabályból összecsengő válasza szerint az IDD, illetve a Bit az évente szükséges szakmai képzést nem köti a hatálybelépéshez. Az NGM emlékeztet: az átmeneti rendelkezésben szerepel, hogy a 2018. február 22-én felügyeleti nyilvántartásban szereplő biztosításközvetítőknek idei oktatási kötelezettségüknek legkésőbb 2019. február 23-ig kell megfelelniük. A minisztériumban jelezték azt is: azoknak, akik egy adott év második fél éve során válnak szakmai képzés, továbbképzés kötelezettjeivé, az adott évben legalább 7,5 órányi képzésen kell részt venniük. Az NGM szerint a képzésen való részvétel utólagos igazolása az átmeneti rendelkezések adta lehetőségek és a visszaélések elkerülése céljából nem indokolt – főleg mert a rendelkezések már a tavalyi év vége óta ismertek, és a meglévő rendszerhez igazodnak, így a képzési, továbbképzési feltételek teljesítésére időben fel lehet készülni.
