Jelenleg az egyik legnagyobb gondot a gazdasági fejlődés szempontjából a munkaerőhiány jelenti, így a munkahellyel rendelkezőket a korábbi évekhez képest most sokkal kevésbé fenyegeti a munkahelyük elvesztése. Ugyanakkor aggasztó, hogy mennyi időre van elég megtakarításuk arra az esetre, ha kiesne az aktuális jövedelmük – áll a K&H biztos jövő indexében.
Eszerint bár a 30-59 éves lakosság átlagosan 8 hónapra elegendő megtakarítással rendelkezik, a megkérdezettek 57 százaléka csupán maximum 3 hónapig tudna megélni a félretett pénzéből. Ráadásul 36 százalékuknak mindössze egyetlen hónapra futná. A fővárosban jobb a helyzet: itt átlagosan 10 hónapig tudnának jövedelem nélkül élni az érintettek, ezzel szemben a falvakban élők kevesebb, mint 6 hónapig bírnák. Fél évig a megkérdezettek 12 százalékának, míg 1-2 évig mindössze 10 százalékuknak tartana ki a megtakarítása.
Forrás: AFP
Az index megállapítja, hogy a spórolt pénzből kihúzható idő összefüggésben áll azzal, hogy a válaszadók 37 százalékának nincs semmilyen megtakarítása. Körükben 31 százalékos a férfiak, és 44 százalékos a nők aránya. Bár 63 százalék rendelkezik spórolt pénzzel, mindössze 24 százalékának van kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítása, és közülük is minden harmadik megtakarítónak kevesebb, mint 500 ezer forintja van időskorára.
A megtakarítással rendelkezők átlagosan 1,4 millió forintos összeggel rendelkeznek. 23 százaléknak azonban kevesebb, mint 500 ezer forintja van, 14 százaléknak 1 és 2,9 millió forint közötti, míg 12 százaléknak 500 ezer és 999 ezer forint közötti megtakarítása van
- áll az indexben. Budapesten az országosnál kedvezőbb a helyzet, egyrészt a fővárosban az átlagnál alacsonyabb, 29 százalékos a tartalékkal nem rendelkezők aránya, akinek pedig van félretett pénze, azok 2,2 millió forintos összeget vallottak be átlagosan. A falvakból ennél jóval rosszabb adatok érkeztek: 47 százalékuknak nincs félretett pénze, akinek pedig van, azok is csak 800 ezer forintot tudnak átlagosan felmutatni.
A takarékoskodási célok között a legnépszerűbb a biztonsági tartalék felhalmozása, erre a megkérdezettek fele gyűjt. 38 százalékuk tesz félre a nyugdíjas évekre, így ez lett a második legnépszerűbb cél, míg a harmadik helyen a lakásfelújítás futott be 31 százalékkal
- mondta Kuruc Péter, a K&H életbiztosítás és saját értékesítési csatornák divíziójának vezetője. A szakember hozzátette, hogy kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítással azonban csak 24 százalék rendelkezik, annak ellenére, hogy 73 százalék rosszabb vagy sokkal rosszabb életszínvonalra számít a nyugdíjas éveiben. A K&H szerint azonban érdemes minél korábban elkezdeni a takarékoskodást, ugyanis minél hamarabb kezdünk neki, annál kisebb havi megtakarítás is elegendő lehet a nyugdíjcélok eléréshez.
