Német szakértő kerülhet az EKB bársonyszékébe

Német szakértő veheti át az Európai Központi Bank (EKB) feletti irányítást 2019-ben – derül ki a Bloomberg által végzett felmérésből. Ez azt is jelenti, hogy idővel érvényesülhet a Németország által már jó ideje elvárt szigorúbb monetáris politika is az eurózónában.

A február elején végzett felmérésben 34 közgazdász vett rész, a megkérdezettek arra kaptak felkérést, hogy az EKB elnökének három legvalószínűbb jelöltjét rangsorolják, amikor Draghi mandátuma 2019. október 31-én lejár. Három pontot ítélnek oda a rangsorban az első, két pontot a második és egyet a harmadik helyezésért.

Minden egyes eredményt elosztottak a lehetséges maximális szavazattal, és megszoroztak százzal a végső pontszám eléréséhez. Eszerint magasan a legesélyesebbnek a német Jens Weidmann tűnik. A szakértő 2011-ben lett a Bundesbank legfiatalabb elnöke. Most 49 éves, és az EKB kormányzótanácsának is tagja. A szakértők a szigorítás hívének tartják, ami az ezt ellenző államok miatt egy kicsit gyengíti a helyzetét. Az is mellette szól, hogy bár Németország a legerősebb uniós gazdaság, még soha nem adott EKB-elnököt.

Az EKB mostani, olasz vezetője, Mario Draghi irányításával a szervezet kénytelen volt jelentős lazító intézkedéseket hozni a pénzügyi válság hatásainak kivédésére, így elmondható, hogy ha bekövetkezik a Bloomberg előrejelzése, lényegében nemcsak vezércsere, hanem teljes paradigmaváltás is végbemehet az EKB-ban.

A következő elnöknek – akit az kormányai, vagyis az Európai Tanács választ majd meg – ugyanis valószínűleg le kell építenie a pénzintézet korábban bevezetett példátlan ösztönzési rendszerét, és újra kell építenie a puffereket, mielőtt a következő gazdasági visszaesés bekövetkezne.

Az eurózóna pénzügyi stabilitásáért az EKB felel, ezen túlmenően az intézmény feladata az Európai Unió gazdasági és monetáris politikájának kialakítása és végrehajtása.

Az EKB tavaly október végi ülése után jelentette be, hogy a korábbi felére, havi 30 milliárd euróra csökkenti eszközvásárlási programját, viszont legalább 2018. szeptember végéig meghosszabbítja államkötvény-vásár­lási programját. Mario Draghi beszélt arról is, hogy a kormányzótanácsban általános volt az elégedettség a gazdaság helyzetével. Hozzátette ugyanakkor, hogy az Európai Központi Bank még nem végezte el a munkáját az erősítése és a növekedés biztosítása terén. Az EKB 2015 márciusában kezdte meg a kötvényvásárlási programot, hogy pénzbőséget teremtve ösztönözze a gazdaságot. Számos, főleg német elemző szerint azonban az ingyenpénz csak arra ad lehetőséget, hogy a szereplők késleltessék a szükséges reformok végrehajtását.