Jól indult az év a lakossági állampapírpiacon – büszkélkedett tegnap közleményében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Januárban csaknem 205 milliárd forinttal 7145 milliárdra bővült a lakossági állampapírok állománya. Tavaly év végén is már csaknem 6940 milliárd forint feküdt lakossági állampapírokban, ám ez az adat némiképp ellentmond a Magyar Nemzeti Bank számainak, amelyek szerint a háztartások ugyanekkor csupán 5025 milliárd forintnyi állampapírral rendelkeztek.
Az egyik kivétel a amelyet tényleg a 18 éven aluli gyerekek Magyar Államkincstárnál vezetett Start-számlájára lehet megvásárolni. A Kincstári Takarékjegy (KTJ) szintén csak belföldi magánszemélyeknek volt hozzáférhető. A többi állampapírfajtát azonban nonprofit szervezetek és önkormányzatok is vásárolhatták, kizárólag az idén januárban indított sorozatoknál szigorított az ÁKK. Az új szabályok szerint most már csak magyarországi és külföldi magánszemélyek vásárolhatnak a Kétéves Magyar Állampapírból (2MÁP), az inflációt követő kamatozású Prémium Magyar Állampapírból (PMÁP), a diszkontkincstárjegyek kamatozását követő Bónusz Magyar Állampapírból (BMÁP) és az euróban denominált Prémium Euró Magyar Állampapírból (PEMÁP) is.
Lazábbak maradtak a feltételek az Egyéves Magyar Állampapírnál (1MÁP) és a Féléves Magyar Állampapírnál (FMÁP), ezekhez továbbra is hozzájuthatnak a belföldi szervezetek és a nonprofit vállalkozások. Nem véletlen, hogy a szóban forgó állományokban van a legnagyobb eltérés a háztartásoknál lévő volumen és az ÁKK kimutatása között. A háztartások a jegybank adatai szerint 2908,7 milliárd forintnyi egy éven belül lejáró állampapírral rendelkeztek tavaly év végén. Ugyanekkor az ÁKK adatai szerint ennél nagyjából ezermilliárd forinttal több 1MÁP, FMÁP és KTJ volt a piacon.
Majdnem ugyanilyen nagyságrendű eltérés látható a hosszabb lakossági állampapíroknál is. A PMÁP, a BMÁP és a 2MÁP állománya több mint 2870 milliárd forint volt az év végén, ehhez képest a háztartásoknál csupán 1962 milliárd forintnyi lehetett belőlük. A különbség nagyobbik része alapítványoknál, egyházaknál, valamint az önkormányzatoknál lehet, de egy kisebb hányada még intézményi befektetőknél is ott parkolhat.
Az ÁKK az elmúlt évek során folyamatosan próbálta szigorítani a lakossági állampapírokhoz való hozzáférés feltételeit, különösen az intézményi befektetőket igyekezett kizárni a vevők közül. Néhány éve azonban ez még nem mindig sikerült, voltak olyan alapok, amelyek sikeresen vásároltak lakossági papírokat. A K&H nyílt végű állampapíralapjában például az éves jelentés szerint 2016 végén az eszközök több mint egyharmada BMÁP volt, emellett némi PMÁP-ot is tartott az alap, és ezek az állampapírok még most sem jártak le.
A PEMÁP-nál is jóval lazábbak voltak a feltételek a 2012. novemberi induláskor. Akkoriban akár intézményi befektetők is jegyezhettek az eurózóna inflációját követő papírból, és a vásárlói kör döntő része – több mint 80 százaléka – intézmény is volt. Amióta kizárták az intézményeket a vevői körből, a PEMÁP-állomány és a háztartásoknál lévő devizás állampapírok volumene közötti eltérés eltűnt. Tavaly év végén például 135,7 milliárd forintnyi PEMÁP volt forgalomban, a háztartásoknak pedig ugyanekkor 154 milliárd forintnyi devizás állampapírjuk volt.
