A Kínából exportált alufóliáról minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy gyártói jelentős állami támogatásban részesülnek, ezért tudják terméküket önköltségi ár alatt értékesíteni külföldön – állapította meg az amerikai kereskedelmi tárca vizsgálata. Washington a termékek importját nem korlátozza, viszont extra vámok kivetésével teszi gazdaságtalanná. A szaktárca döntése értelmében a kínai exportőrökre 48,64 és 106,09 százalék közötti kiegyenlítő vámot vetnek ki, és ehhez még 17,14 és 80,97 százalék közötti büntetővám járul a tiltott állami támogatás miatt.
A vámok ötéves időtartamra szólnak. A kínaiak 2016-ban 389 millió dollár értékű alufóliát – közkedvelt nevén sztaniolt – exportáltak az Egyesült Államokba.
A minisztérium közleménye Wilbur Ross tárcavezetőt idézi, miszerint döntésük tisztességes, és az amerikai vállalatok és dolgozók érdekeit szolgálja. A kínai szaktárca ezzel nem ért egyet, Pekingben „határozott elégedetlenséggel” fogadták a bejelentést, és közölték, hogy a szankciók ellen jogi úton fognak fellépni – írja a Reuters. Vang Hejün, a tárca illetékese hangsúlyozta, hogy az amerikaiak figyelmen kívül hagyták a Kereskedelmi Világszervezet vonatkozó szabályait, és súlyosan sértik a kínai alufóliaexportőrök üzleti érdekeit. Magát a lépést Vang minden bizonyítékot nélkülözőnek, észszerűtlennek és túlzott mértékűnek nevezte.
A washingtoni eljárás egyébként gyorsan lezajlott, az alumíniumtermék-gyártók amerikai szövetsége a múlt hónapban emelt panaszt az ügyben, kifogásolva, hogy a tisztességtelen eszközöket alkalmazó kínai konkurencia tönkreteszi őket, s noha világszínvonalon termelnek, az árversenyt ilyen feltételek mellett nem bírják a távol-keletiekkel.
Az amerikai–kínai kereskedelmi háborúban újabb, az alufóliánál is fajsúlyosabb áldozatok várhatók. Donald Trump elnöknek hamarosan döntenie kell az acél- és alumíniumtermékek jóval szélesebb köréről, mivel közeleg az ezzel kapcsolatos vizsgálatok lejártának határideje.
Ide kapcsolódó hír, hogy a számítógépes csipek és nyomtatott áramkörök teszteléséhez berendezéseket gyártó amerikai Xcerra jelezte, visszautasítja egy állami hátterű kínai befektetési alap 580 millió dolláros felvásárlási ajánlatát. Döntésüket azzal magyarázták, hogy valószínűleg Washington nemzetbiztonsági okokból megakadályozza a csúcstechnológiát képviselő cégük eladását. Ez történt nemrég a digitális pénzügyi szolgáltatásokat jegyző MoneyGram és a Lattice Semiconductor csipgyártó esetében is. Az előbbiért 1,3, az utóbbiért 1,2 milliárd dollárt kínáltak a kínaiak.
