Változatlanul rendkívül visszafogott a lakossági ügyfelek érdeklődése a szabad felhasználású jelzáloghitelek iránt: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly mindössze 57,9 milliárd forintnyit helyeztek ki a pénzügyi szolgáltatók – forintalapon – ebből a konstrukcióból, csak 5,7 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A meglehetősen szerény növekedés nyomán a jelzáloghitelek állománya is folyamatosan csökken a háztartásoknál:
az MNB statisztikái szerint január végén már csak 1176,9 milliárd forintot ért el a lakossági és önálló vállalkozói ügyfeleknél lévő mennyiség, az egy évvel korábbihoz képest 16,4 százalékkal esett vissza.
A nagy visszaesésben a törlesztések, valamint a kevés új szerződés mellett szerepet játszhat az is, hogy a bankok igyekeznek megszabadulni a nem teljesítő lakossági portfóliójuktól, amelyből jelentős szeletet hasítanak ki a közvetlenül a 2008-as válság előtt felvett szabad felhasználású jelzáloghitelek.
Forrás: Shutterstock
A tavalyi nem egészen 60 milliárd forintnyi új szerződés igen kiábrándítónak hat a teljes lakossági hitelpiac teljesítményével összevetve.
Az MNB adatai szerint ugyanis 2017-ben majdnem 1100 milliárd forintnyi új fogyasztási- és lakáshitel-szerződést kötöttek a háztartások, ami 35,1 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A lakáshitelek adták az új kihelyezések legnagyobb részét 2017-ben: ezekből összesen 650,2 milliárd forint értékben vettek fel tavaly az ügyfelek, ami 38,8 százalékos emelkedés a 2016-os mennyiséghez viszonyítva. A fogyasztási hiteleknél már valamivel szerényebb ütemű, éppen 30 százalék feletti növekedést regisztrált az MNB, ez 442,7 milliárd forintnyi új hitelszerződésből adódott. Itt egyértelműen a személyi kölcsönök tekinthetők a nyertesnek, hiszen ezekből az egy évvel korábbinál 46,7 százalékkal többet, bő 306 milliárd forintnyit vettek fel a háztartások.
A válság előtt nagy keresletet generáló jelzáloghitelek visszafogott szereplését persze nagyrészt pont a személyi kölcsönök előretörése okozhatja: nagy előnyük ugyanis az előbbiekkel szemben, hogy a kölcsön felvételéhez nem kell ingatlanfedezetet felajánlani. Eközben a személyi kölcsönök nagyobb összegek igénylésekor már akár egy számjegyű kamatok mellett is felvehetők, vagyis a feláruk sem vállalhatatlan mértékű a jelzáloghitelekkel szemben. A személyi kölcsönöknél emellett az elmúlt időszakban jelentősen nőtt az igényelhető összeg. Így a jelzáloghiteleknél megszokott hitelcélokat – lakásfelújítás, autóvásárlás, kisebb értékű ingatlan vásárlása – ezekből is meg lehet valósítani.
A mostani körülmények között nem valószínű, hogy a közeljövőben érezhetően növekedne a kereslet a szabad felhasználású jelzáloghitelek iránt: vagyis továbbra is legfeljebb egy számjegyű bővüléssel lehet számolni az új kihelyezéseknél, az állomány további zsugorodása mellett.
