Az ÉMÁSZ igazgatósága április 27-re hívta össze az évi rendes közgyűlést. A 2017-es évről szóló beszámoló alapján az Észak-Magyarországon tevékenykedő áramszolgáltató mérlegfőösszege 97,88 milliárd forintot, az adózott nyeresége 4,8 milliárd forintot tesz ki, az utóbbi összeget az eredménytartalékba helyezné a cég vezetése.
A javasolt forrása pedig az eredménytartalékból felhasznált 4,58 milliárd forint, ami részvényenként 1500 forintos kifizetést tesz lehetővé. Ez 5,85 százalékos osztalékhozam. A Budapesten és környékén szolgáltató Elmű igazgatósága ugyancsak április 27-re hívta össze az évi rendes közgyűlést.
Fotó: MW/Veres Viktor
Náluk a tavalyi beszámoló 279 milliárd forintos mérlegfőösszeget jelöl meg, az eredménykimutatásban pedig csinos, 17,58 milliárd forintos adózott profit szerepel, amelyet testvércégükhöz hasonlóan az eredménytartalékba kívánnak helyezni. Esetükben a javasolt osztalék mértéke 9,72 milliárd forint, forrása ugyancsak az eredménytartalék. Az osztalék tehát részvényenként 1600 forint lesz, ha a javaslatra rábólint a közgyűlés. Az Elmű osztalékhozama 5,75 százalékos.
Az azonos tulajdonosi körökhöz tartozó áramszolgáltatók osztalékhozama tehát alulról súrolja a 6 százalékot, amelyet a jelenlegi hazai hozamkörnyezetben a csinos jelzővel lehetne illetni. Kár, hogy a kisbefektetők látóköréből kiesik a két noha ilyen mutatók mellett bőven lenne rájuk kereslet. Lényegében lehetetlen vásárolni az árampapírból, hiszen az Elmű közkézhányada még az 5 százalékot sem éri el, és az ÉMÁSZ-é is 10 százalék alatti. A csekély likviditás miatt eleve homokba fut minden rali. Arról nem beszélve, hogy a tulajdonosok nem igazán kommunikatívak, ezért az elemzők sem figyelnek erre a papírpárra.
A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja
