Minőségi menedzsment és átlátható működés kell az M&A-piac fellendüléséhez
Miközben a korábbi évekhez képest jelentős mennyiségű kockázati és magántőke keresi a megfelelő befektetéseket, Magyarországon nem nőtt érdemben az M&A-aktivitás, a hazai cégek számára még mindig nehezen elérhető ez a lehetőség a forrásbevonásra – vélekedik az M&A-piacon számos sikeres tranzakciót lebonyolító Bird & Bird ügyvédi iroda partnere, Siegler Konrád. A szakember szerint miközben – például a Hiventures révén – már az állami hátterű intézmények is aktívak a hazai piacon, nehéz megfelelő cégeket találni, még akkor is, ha egyes befektetők szándéka kifejezetten az, hogy Magyarországon költsék el a pénzüket.
A magyar vállalkozásoknak alapvetően fontos lenne, hogy rendelkezzenek megfelelő pénzügyi szakértelem birtokában lévő, jól képzett menedzsmenttel, és hogy biztosítsák a transzparens működés feltételeit, többek között annak érdekében is, hogy vonzók legyenek a kockázati- és magántőke-befektetők számára. Siegler Konrád szerint e tekintetben a csehországi vagy a lengyel vállalati piac rendszerváltást követő kiépülése kedvezőbb, hiszen ott szerencsésebben alakult a hazai tőke megerősödése, továbbá már a korábbi években is nagyobb hangsúlyt kapott a tőzsdére menetel, a tőzsdei jelenlét és az azzal járó átlátható gazdálkodás. Ebből a szempontból is nagyon pozitív a Budapesti Értéktőzsde és új tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Bank azon törekvése, hogy különböző programokkal és kedvezményekkel – így például a Londoni Értéktőzsde ELITE projektjéhez való aktív csatlakozással – felpörgesse a magyar tőzsdét és a hazai tőkepiacot.
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy az elmúlt csaknem három évtizedben itthon működő magyar vállalkozások jelentős része generációváltás előtt áll, az átállás pedig – tekintve, hogy a tulajdonosok zöme első generációs vállalkozó – nehéz döntéseket igényel üzleti és érzelmi szempontból egyaránt, és valószínűleg csak lassan, lépésről lépésre fog végbemenni. Ma Magyarországon a vállalati szektor egészében még mindig túlsúlyban vannak a családi jellegű vállalatok, ez pedig azzal jár, hogy a cégek jelentős részénél nincs megfelelően kiépített menedzsmentszerkezet – emlékeztet Szabó Pál, az iroda akvizíciós (M&A) területért felelős partnere. Ez a probléma abban is megmutatkozik, hogy sokszor hiányoznak azok a pénzügyi ismeretek, amelyek a kockázati és a magántőke által történő forrásbevonásokhoz szükségesek, márpedig a tőkebefektetések terén a döntések jelentős részéhez ez a tudás nélkülözhetetlen – érzékelteti Szabó Pál, miért is lenne rendkívül fontos, hogy a jövő vállalkozói már az iskolapadban megszerezzék a pénzügyi alapkompetenciákat.
Ez a speciális magyar helyzet a másik, a vásárlói oldalon is nehézséget okoz, hiszen a fenti vállalkozói struktúra következtében menedzsmenthiány tapasztalható a hazai piacon. Miután a befektetőknek általában át kell alakítaniuk a megszerzett cégek működését, fontossá válik a megfelelő kompetenciákkal rendelkező vezetői réteg. Talán ezért is van az, hogy hazánkban ritka megoldás a menedzsmentkivásárlásos cégfelvásárlás. Ám itt is vannak pozitív példák, mint amilyen az iroda részvételével nemrég lebonyolított Tungsram-tranzakció, melynek keretében a GE Hungary világítástechnikai üzletágát a cég egyes korábbi vezetői vásárolták meg. Aligha lehet véletlen, hogy itthon a kockázati és a magántőke inkább a startupok felé, vagy az olyan, gyorsan változó iparágak felé fordul, mint az IT- vagy a biotechnológia. Ezek a területek ugyanis evidens módon keresik és gyűjtik be a kiemelkedő képességű és képzettségű, ambiciózus, vállalkozószellemű és progresszív hozzáállású tehetségeket.
A kockázati- és magántőkealapok fontos szerepet játszanak a fejlett gazdaságok életében, mivel képesek nagyon jelentős aktivitást, magas szintű vállalatirányítást és hatékony, profitorientált működést biztosítani a portfóliócégeknek. Ezért lenne nagy szükség az aktívabb jelenlétükre Magyarországon is – tette hozzá Szabó Pál.
Azzal kapcsolatban, hogy a befektetői oldalon miért sikeresebbek a lengyel vagy épp a cseh tőkealapok, Siegler Konrád az indulás már említett különbözőségei mellett arra hívja fel a figyelmet, hogy a tőkealapok létrehozásához és vezetéséhez szükséges kompetenciák és a tőkepiaci tudás terén is erősítenünk kell. A tőkepiacokon példaként szolgáló Egyesült Államokban és egyes nyugat-európai piacokon nő azon tanácsadó cégek szerepe, amelyek az akvizíciós tőkealapok speciális tudását biztosítják. Az ügyvédi irodák például külön úgynevezett fund formation csapatokkal, tehát a tőkealapok létrehozására, befektetési stratégiájuk meghatározására és strukturálására specializált jogi tanácsadókkal rendelkeznek abból a célból, hogy már az alapok megszületésénél átadják azt a jogi tudást, amely a későbbi sikeres működéshez szükséges. Itt rendkívül komplex tudásról van szó – mondja Siegler Konrád, emlékeztetve, hogy jogi, közgazdasági, tőkepiaci, menedzsment- és HR-kompetenciák is fontosak egy-egy sikeres alap felállásához. A fenti komplexitás is az oka annak, hogy – bár a tanácsadói költségek messze nem járnak az egekben – a tőkealapok egy része bukásra van ítélve. A szakember szerint Kelet-Közép-Európában kevés speciális alap van – talán az ingatlanbefektetésekre fókuszáló alapok kivételével –, és így a tőkealapoknak mindenképpen a régióban kell gondolkodniuk, a hazai piac túl kicsi ahhoz, hogy sikerrel kecsegető portfóliókat tudjanak kialakítani.
A külföldi érdeklődésről szólva Szabó Pál arról beszélt, hogy a modern technika és a jogi szabályozások hasonlósága révén ma már valójában nincsenek határok a tőkebefektetések terén, és mivel jelentős mennyiségű pénz vár elköltésre, ezek a tények az említett nehézségek ellenére is bizakodásra adhatnak okot. A szakember szerint fontos látni azt is, hogy a viszonylag erős lengyel és cseh tőkeimport mellett kiépülőben van a magyar tőkeimport is – számos erdélyi vállalkozásnak van magyarországi tulajdonosa, de megjelentek a magyar befektetők a régió más országaiban és Nyugat-Európában is. Mind a tőkeimport, mind a tőkeexport lehetőségeket nyújt az ügyvédi irodáknak a tapasztalataik szélesebb körű hasznosítására, a tudásuk fejlesztésére, illetve – mint a Bird & Bird esetében is – az irodahálózat adta lehetőségek maximális kihasználására – tette hozzá Siegler Konrád.
