Tovább javított számain a Toyota

Hét hónapja nem látott ütemben, 3,8 százalékkal erősödött a Toyota részvényárfolyama a tokiói tőzsdén, miután a cég közzétette a várakozásokat felülmúló gyorsjelentését a márciussal zárult üzleti évéről. A világon 2015-ben még első számú, azóta viszont a Renault–Nissan–Mitsubishi-szövetség és a Volkswagen csoport mögött a harmadik helyre visszacsúszó japán autógyártó immár második éve értékesített

9 milliónál kevesebb gépkocsit, eladásai az üzleti évben 6,4 ezer darabbal 8,964 millióra zsugorodtak. A befektetők viszont elégedetten nyugtázták, hogy a Toyota gazdasági mutatói az exportteljesítmény és a tavaly még viszonylag gyenge jen következtében látványosan javultak. A legnagyobb piaci értékű autógyártó 29,4 ezermilliárd jenes éves bevételt ért el, 6,5 százalékkal jobbat, mint a tavaly. Üzemi eredménye 20,3 százalékos bővüléssel 2,4 ezermilliárd jenre nőtt, adózott nyeresége pedig 36,2 százalékot javulva, 2,5 ezermilliárd jen lett.

A Toyotát segítette a Trump-féle adócsomag is, amely 250 milliárd jennel járult hozzá az adózott eredményhez. Az erős profitadatok és a Tojoda Akio vezérigazgató által bejelentett 300 milliárd jenes részvény-visszavásárlási program lökést adott az árfolyamnak. A hatás nyilván nagyobb lett volna, ha a Toyota ezzel párhuzamosan nem adott volna ki profitfigyelmeztetést, átírva folyó üzleti évének a tervszámait. Eszerint a forgalom 13 százalékkal 29 ezermilliárd jenre mérséklődik, az üzemi eredményben 4,2 százalékos visszaesést várnak, míg az éves adózott nyereség a mostaninál 15 százalékkal lehet kevesebb.

Ennek a hátterében azonban külső hatások állnak, a Toyota helyzete ugyanis stabil, nem úgy a japán jené. Amíg tavaly a Toyotát segítette az átlagosan 112 jenes dollárárfolyam, addig az idén már a 109-es kurzussal „barátkoznak”. A fenyegető kínai–amerikai kereskedelmi háború közeledtére értékmegőrző jenbe menekült a tőke, ám az ezzel okozott árfolyam-erősödésnek senki sem örül a Toyotánál. A vámháború és az iráni geopolitikai feszültség várható kiéleződése nyomán a Toyotánál már 105 jenes dollárral tervezik az üzleti évet. Azért viszont a Toyota tehet a legtöbbet, hogy a darabszám szerinti legnagyobb piacán, Észak-Amerikában ismét növelje a tavaly 30 ezerrel 2,8 millióra visszaeső eladásait, de még inkább a felére, 132 milliárd jenre zuhant üzemi eredményét. Az utóbbiért a forgalmazási költségek megugrását okolják, de várositerepjáró- (SUV) kínálatának szűkössége is közrejátszott ebben, miközben a szigorodó amerikai szabályozásnak való megfelelés is hatalmas, marzskurtító kiadásokkal járt. A Toyota rárepül a nagy haszonkulccsal értékesíthető SUV-ok piacára: Ontarióban lévő két kanadai gyárát összesen 1,1 milliárd dollárért modernizálja, hogy a RAV4-esekből el tudja látni a régiót – írja a Reuters.

A Toyota friss kitekintésében az európai, az észak-amerikai és a japán eladások idei szűkülésével számol, amelyet az ázsiai, azon belül is kínai értékesítéssel próbál kompenzálni. Itt is erős konkurenciája van a Nissan és a Honda képében, e cégek a legnagyobb felvevőpiacuknak immár Kínát tekinthetik, míg a Toyota egyelőre feleannyi járművet ad el itt, mint az Egyesült Államokban.