A Richter profitálhat a forintgyengülésből
A Richter árbevételére lehet a legnagyobb hatással a gyenge forint. A gyógyszergyártó mellett az OTP Bank érezheti még nagyobb mértékben azt, ha az euróárfolyam tartósan kilép az elmúlt években megszokott 305 és 315 forint közötti sávból. Az euró-forint kurzus május közepén lépte át a 315 forintos szintet, pár napja pedig 320 felett mozog az árfolyam.
„A Richter árbevételének nagyságrendileg 90 százaléka külföldön keletkezik, így a gyenge forint hatása alapvetően pozitív a társaság eredményeire. A második negyedévben is származhatott volna előnye a cégnek a viszonylagos forintgyengeségből, de azt a hatást akkor a rubel átmeneti, 10 százalékos gyengülése kioltotta. Mostanra a rubel visszatért a korábbi szintekre, így forintban nagyobb bevétele keletkezhet a Richternek” – mondta a Világgazdaságnak Nagy András, az Erste elemzője.
„Az OTP Bank külföldön, például Bulgáriában elért profitja egy gyengébb forinttal számolva eredménynövelő hatású. A hazai devizaalapú lakossági hitelek jó pár éve gyakorlatilag eltűntek a portfólióból, s velük együtt a rejtett kockázat is” – emelte ki Samu János. A gyengébb forint magasabb inflációt és emelkedő hosszabb lejáratú kamatokat hozhat, emiatt a bankok jellemzően növelik a hitelkamatokat, míg a betétekre fizetett kamatokat csak lassabban emelik.
Bár a forint a fejlődő piaci devizáknál jobban esett, a térségi devizák is gyengültek az euró ellenében, így az árfolyam a számos régiós bankot birtokló OTP eredményére meghatározó hatást várhatóan nem gyakorol.
A Mol tevékenysége lényegében dolláralapú, így alaphelyzetben annak erősödése kedvező lehet a vállalatnak, de ez nem egy az egyben jelentkezik. Az erősödő dollár a finomítói és a petrolkémiai marzsokra is negatívan hat, ami viszont már csökkenti az olajtársaság eredményét az Erste álláspontja szerint. Az esetleges kőolajdrágulás vagy kedvezőtlen devizahatás bizonyos részét pedig áthárítja a fogyasztókra a magasabb üzemanyagárakkal, így nem vonható meg egyértelműen a forint gyengülésének mérlege. A Magyar Telekom bevételének döntő többsége itthon keletkezik, így egy ekkora forintgyengülés nem jelentkezik számottevő hatással, a macedón leányvállalattól kapott osztalék szerepe sem meghatározó a vállalat eredményében. A Masterplastnál kétoldalú hatása van a gyengébb forintnak. A költségek egy része dollárban keletkezik, ami negatívan hat, viszont a bevételek egy része euróban érkezik, ahol pozitív a gyengébb forint. A Concorde szerint a két impulzus eredőjét nehéz meghatározni, nem beszélve arról, hogy a társaság devizafedezeti ügyleteket köt. Az ANY Biztonsági Nyomdát afrikai exportján keresztül érinti a devizahatás, de a fejlődő piaci devizák általános csökkenése miatt az sem meghatározó. „A Rábánál a magas exporthányad miatt árbevételoldalon kedvező az erősebb euró, a nyersanyagok beszerzésénél viszont drágulást okoz. A kedvezőtlen hatások kivédésére fedezeti ügyletekkel készülhetnek fel a cégek” – hangsúlyozta Rátkai Orsolya, az OTP Bank Elemzési Központjának munkatársa. Megemlítette, hogy a Zwacknál a bevételnek csak nagyjából 10 százalékát adja az export, így ott kisebb hatással kell számolni, az euróban meghatározott alapanyagok drágulása viszont többletköltséggel jár.
