Miközben a bankkártyás fizetés elfogadói infrastruktúrája – nem kis részben a Nemzetgazdasági Minisztérium POS-telepítési programja révén – eddig soha nem látott mértékben, 25 százalékkal bővült, és most már 106 ezer kereskedőnél lehet kártyával fizetni, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Fizetési rendszer jelentése számos ponton érdekes és továbbgondolásra alkalmas adatot tartalmaz.
Az adatok alapján például felvetődik a kérdés, hogy mennyire lehet hatékony a POS-támogatási program. Az MNB az online pénztárgépek adatait (OPG-adatbázis) elemezve – még a 2016-os adatokból – arra a következtetésre jutott, hogy ma már a kiskereskedelmi forgalom döntő többségét lefedő üzletekben lehet kártyával fizetni.
A 2015–16-os, összesen 7,4 milliárd egyedi vásárlási tranzakciót tartalmazó OPG-adatbázis szerint az abban szereplő hazai kiskereskedelmi üzleteknek csak kevesebb mint egyharmadában, 174 ezer üzletből 53 ezerben volt kártyás fizetési lehetőség, azonban ezek az üzletek a kereskedelmi összforgalom több mint kétharmadát adták. Ennél is érdekesebb, hogy a kártyás fizetések tekintetében a szóban forgó üzletek – mivel ezekben jellemzően magasabb a kosárérték – a kártyaelfogadó tranzakciók 75 százalékát bonyolították le.
Az OPG-adatokból egyértelműen kiolvasható, hogy a kártyaelfogadás és az adott üzlet éves forgalma között egyenes arányosság áll fenn. Az üzletek csaknem fele kevesebb mint 10 millió forint éves forgalmat bonyolít le, és csak kis arányban fogad el fizetési kártyát. Az üzletek másik felében – a nagyobb forgalmú boltok között – is a forgalom arányában javul a kártyaelfogadási mutató, a több százmillió forintos éves forgalom feletti üzletekben a kártyaelfogadás szinte teljes körű, számszerűleg azonban kevés ilyen üzlet van.
Az elfogadói infrastruktúra további bővülése támogatás nélkül bizonyára csak akkor lenne rentábilis, ha az ügyfelek oldaláról fokozódna az igény a kártyás fizetésre. Bizonyos helyeken – jellemzően a fővárosban, nagyobb vidéki városokban és idegenforgalmi helyeken (Balaton) – ez az igény már érezhető, a vidéki kereskedőhelyek bekötéséhez azonban valószínűleg támogatás kell. Az immár a Pénzügyminisztérium neve alatt futó POS-támogatási program második köre után sokak szerint érdemesebb lenne az online pénztárgépek bekötésével összekötni a bankkártya-elfogadás támogatását – előírni, hogy a jövőben csak olyan új pénztárgépet lehet forgalomba helyezni (a régit újra cserélni), amelybe kötelezően integrálják a plasztikelfogadó rendszert.
A másik oldalon az adatok rámutatnak arra a tényre is, hogy hiába lapul az emberek pénztárcájában a bankkártya, alig használják. Az MNB kimutatásai szerint a hazai kártyabirtokosok a magyar és külföldi internetes elfogadóhelyeken 828 milliárd forint összértékben fizettek a plasztikkal mintegy 77 millió tranzakcióban.
A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható
