Lobbierő híján a hazai tőzsdecégek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Lobbyfacts.eu összesítése szerint az utóbbi években a hazai tőzsdetársaságok közül a Mol lobbitevékenysége volt a legaktívabb. A lobbizásra költött összeg a Molnál folyamatosan nőtt 2011 és 2016 között, az időszak elején még az évi 100 ezer eurót sem elérő költés öt év alatt 550 ezer euróra emelkedett. Az összesítés szerint a Mol az energetika, a klímaváltozás, a környezet, az adó, a közlekedés, a verseny és a társasági jog témakörökben lobbizott az Európai Unió döntéshozóinál. Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. elemzője szerint a félmillió eurós nagyságrend a Mol költségeit tekintve marginális, számára meglepetés lenne, ha az olajtársaság valóban csupán ennyit költene egy évben érdekérvényesítési tevékenységre. Mint a Világgazdaságnak elmondta, a Mol aktuális európai uniós lobbitevékenysége nem ismert, de például racionális döntés lenne, ha fellépnének a bioüzemanyagok felhasználhatóságának korlátozása érdekében. Az olajtársaság tagja több – mintegy 25 – szakmai szervezetnek is, amelyek szerepe részben az érdekérvényesítés. 2017-ben 1,03 millió eurót költött a Mol ilyen szervezetekben tagdíjakra. A Mol csoport részeként a TVK tagja a European Chemical Industry Councilnak (CEFIC), így a vállalat részt vesz a döntés-előkészítési és jogalkotási folyamatokban, valamint a petrolkémiai üzleti érdekek képviseletében. A Lobbyfacts.eu összesítése szerint a CEFIC az első helyen áll az EU-s lobbizásban, 2017-ben 12,3 millió eurót költöttek érdekképviseleti célokra.
A Richter esetében nincs dedikált költés EU-s lobbicélra. „Az EU-s érdekérvényesítő tevékenységet – amely nem Richter-specifikus – a Medicine for Europe nevű brüsszeli gyógyszeripari érdekképviseleti szövetségi tagságon keresztül látjuk el, nem közvetlen módon” – mondta a Világgazdaságnak Beke Zsuzsanna, a Richter Gedeon PR- és kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője. A Richter szemszögéből idén két fontos EU-s szabályozás változik, az egyik az úgynevezett SPC-mentesség, a másik pedig az egyedi gyógyszer-azonosítás bevezetése. Az európai piac tekintetében a kiegészítő oltalmi tanúsítványok (SPC-k) kérdése a fontosabb, szabályozásuk érinti a generikusgyógyszer-gyártó piac szereplőit. A folyamat az első szakaszban van – az Európai Bizottság tett javaslatot a módosításra –, az érdekérvényesítés már ebben a szakaszban elkezdődött. A javaslat lehetővé tenné az EU-ban jelen lévő gyártóknak, hogy előállíthassák egyes gyógyszerek generikus és bioszimiláris változatait még az SPC-védettségük alatt, de csak akkor, ha az unión kívül tervezik őket értékesíteni, ahol a gyógyszer oltalma lejárt vagy korábban nem is létezett. A javaslat a mostani formában viszont előnytelen az európai generikus gyógyszereket gyártók szemszögéből, például azért, mert az SPC-mentességért cserébe bizalmas információkat kellene publikus formában megosztaniuk a hatóságokkal. A Medicines for Europe tavaly 350 ezer eurót fordított lobbitevékenységre
A statisztikák szerint a Magyar Telekom önállóan nem vesz részt az EU-s bizottsági döntéseket megelőző érdekérvényesítésben, anyacége, a Deusche Telekom viszont annál aktívabb: tavalyi költésük 1,68 millió euró volt, a 2010 óta állandó 1,1-1,5 millió eurós éves lobbikiadások után. Peter Fecko, a Grayling Kelet- és Közép-Európáért felelős ügyvezetője azt mondta a Világgazdaságnak, hogy az érintettek nyitottabbak, és jobban megfontolják egy iparág véleményét, álláspontját, ha azt egy érdekvédelmi szervezet, iparági szövetség képviseli, nem pedig a szektor valamelyik szereplője. Vannak azonban olyan esetek, amikor egy nagyobb vállalat szerepvállalása súlyt ad az adott témának. Ilyenkor érdemes direkt módon is lobbizni az iparág érdekvédelmi szervezeteivel párhuzamosan – fűzte hozzá.
