Nagyot ugorhatott a hazai infláció
Ma délelőtt teszik közzé a Sentix befektetői bizalmi indexet az euróövezetre vonatkozó friss számokkal. A várakozások szerint csökkenhetett a befektetői bizalom az euróövezetben. Az utóbbi hetekben érezhetően erősödött a volatilitás a nemzetközi pénzpiacokon. Először a törökországi események, majd az olasz kormánykoalícióval kapcsolatos aggodalmak, végül pedig a most kibontakozó spanyol politikai válság adhat okot a bizonytalanságnak. Ráadásul az első negyedévben lassult is a növekedés az eurózónában – mondja Módos Dániel, az OTP Bank makrogazdasági elemzője.
Előretekintve több tényező is afelé mutat, hogy a nemzetközi környezet bizonytalansága fennmaradhat. A feltörekvő országokból való tőkekivonás folytatódhat, és Törökország problémái a kamatemelés ellenére sem oldódtak még meg. Továbbá ha sikerül is az olasz kormányalakítás, akkor is nagy strukturális és versenyképességi reformokra szorul az ország, erre azonban a kormánykoalíció pártjai nem mutatnak kellő hajlandóságot. Ráadásul a spanyol kormányválság sem kedvez a befektetői hangulatnak. Mindemiatt elképzelhető, hogy a következő hónapokban még várni kell a bizalmi indexek emelkedésére – állítja a szakértő.
Magyarországon a friss inflációs adatra is figyel a piac. Jelentősen emelkedhetett májusban az infláció hazánkban, köszönhetően az üzemanyagok drágulásának, ami önmagában 0,5 százalékponttal növelte az éves árindexet az áprilisi 2,3 százalékhoz képest. (Legutóbbi inflációs jelentésében az MNB áprilisra 2,3 százalékos, májusra 2,4 százalékos értékeket jelzett előre.) „Ebből az is következik, hogy az üzemanyagok nélkül számított infláció csökkenhetett, köszönhetően az iparcikkek és az élelmiszerek lassuló drágulásának – mondja Dunai Gábor, az OTP Bank makrogazdasági elemzője. – A piaci szolgáltatások esetében kissé növekvő, 2 százalékos éves árindexre számítunk.Mindenesetre a jelenlegi olajárak és dollár-forint árfolyam fennmaradása esetén (amelyre kínálkozik reális esély) idén nyáron 3 százalék fölött lehet a fogyasztói árindex. Ősztől aztán gyors csökkenésre számítunk, részben bázishatások miatt, részben pedig a várakozásunk szerint lefelé tartó élelmiszer- és tartóscikkár-infláció miatt. Ugyanakkor a 2013 első két hónapja óta nem látott magas, az MNB célját elérő fogyasztói árindex önmagában serkentheti az áremelési hajlandóságot (megemelve a gazdasági szereplők inflációs várakozásait), ez felfelé mutató kockázat előrejelzésünkhöz képest.”
Kérdés, hogy minderre a jegybank hogyan reagál. A június végén megjelenő frissített Inflációs jelentés előrejelzései vélhetően utalni fognak a jegybank várható magatartására: ha az alappálya 2019-ben mérsékelt marad (a hatályos éves átlagos előrejelzés 2,9 százalékos, ez magasabb az elemző várakozásánál), az a nagyon laza monetáris kondíciók fennmaradását vetíti majd előre. „Alapesetben erre számítunk (a jegybank vélhetően átmenetinek tekinti majd az emelkedést), mindenesetre a külső kockázatok erősödésével és a feltörekvő eszközöktől elvárt prémium emelkedésével előbb-utóbb előállhat olyan helyzet, hogy az MNB-nek szigorítania kelljen” – magyarázza Dunai Gábor.
