Szektorszinten kockázatos a jelzálogkitettség

A kamatkörnyezet emelkedése valós kockázat a román bankszektor számára, elsősorban a magas jelzáloghitel-kitettség, valamint az államadósság finanszírozásában vállalt nagy szerepe miatt – kongatta meg a vészharangot a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A bankok portfólióiban a jelzáloghitelek aránya a 2008-as 21 százalékról 54 százalékra ugrott 2017 végére, ráadásul ezek jelentős része változó kamatozású hitel. Az IMF szakértői szerint sebezhetővé teszi a szektort az is, hogy bár mérséklődött, de továbbra is igen magas, 35 százalékot meghaladó a devizahitelek aránya. Az államkötvények aránya a szektor portfóliójában eléri a 20 százalékot. A kamatok emelkedése a hitelek törlesztőrészleteiben okozhat hirtelen megugrást, ahogy az állampapírok ára is drasztikusan csökkenhet.

A washingtoni hitelező szerint a legnagyobb gondot a fiatalok lakásvásárlását támogató, Első otthon elnevezésű program jelenti. Ennek keretében új lakásra legfeljebb 66 ezer, használt ingatlanra 54 ezer euró hitel igényelhető állami garanciavállalással minimális, alig 5 százalékos önrész mellett, szemben a piaci alapú hiteleknél kért 15–25 százalékos befizetési aránnyal. A gáláns feltételek oda vezettek, hogy a jelzáloghitelek 80 százalékát a program keretében helyezik ki a bankok. Az Első otthon 2009-es indulása óta a Ziarul Financiar című lap számításai szerint az állam 4 milliárd euró értékben vállalt garanciát a jelzáloghitelekre, miután a bankok 8 milliárd

euró értékben nyújtottak hitelt több mint 200 ezer ügyfélnek. A program éves költségvetése fokozatosan csökken, idén 2 milliárd euró hívható le erre a célra (tavaly 2,5, egy évvel korábban 2,94 milliárd volt ez az összeg). Az IMF azt javasolja Bukarestnek, hogy a keret fokozatos csökkentése mellett emelje meg az önrész arányát. Mugur Isarescu jegybankelnök ez ügyben már tárgyalóasztalhoz ült több bank vezetésével, a javaslatok alapján az eladósodottság mértéke devizahitel esetében 35, lejalapú hitel esetében legfeljebb 50 százalék lenne a fix kamatozású kölcsönöknél. A változó kamatoknál ez az arány még alacsonyabb lenne.

A szakértők figyelmeztetése nem véletlen, a dinamikus gazdasági növekedés mellett ugyanis látványosan meglódult az infláció, ami a bankközi kamatlábakat is felfelé húzza. Májusban ötéves csúcsra, 5,4 százalékra gyorsult a pénzromlás üteme éves összevetésben, az éves harmonizált fogyasztói árindex 4,6 százalék lett. A jegybank a legfrissebb adatok tükrében 3,5 százalékról 3,6 százalékra emelte a decemberi inflációra vonatkozó becslését, a jövő év végére pedig 3 százalékra várja a mutatót. A három hónapos Robor hétfőn 2,9 százalékra emelkedett, a hat hónapos kamatláb 3, a kilenc hónapos 3,05, a tizenkét hónapos 3,1 százalékon állt. A román jegybank idén már háromszor emelte az alapkamatot – most 2,50 százalékon áll –, hogy fékezze az inflációt, és támogassa a folyó fizetési mérleg magas hiánya miatt is gyengülő devizát.