Itt az igazság a magyar gazdaság állapotáról, kár tovább beszélni róla: pontosan látszik, hol tart az EU-hoz képest
A sokszor hangos narratívához képest kijózanító elemzés jelent meg a magyar gazdaságról. Ezt Szalai Piroska, a miniszterelnök főtanácsadója publikálta a közösségi médiában az Eurostat adatai alapján.
A szakértő azzal a felütéssel posztolt, hogy
bajnokok vagyunk,
majd ki is fejtette, miért állja meg szerinte ez a következtetés a helyét.
Magyar gazdaság: pontosan látszik, hol tart az EU-hoz képest
Szalai Piroska arra hívta fel a figyelmet, hogy az Eurostat szerint idén a magyar minimálbér növekedése
- a legnagyobb volt euróban számolva (18,5 százalék),
- vásárlóerő-paritáson pedig a negyedik legnagyobb volt (11 százalék).
Hozzátette, hogy ugyan a vásárlóerő-paritás számítása még csupán előzetes becslés, tehát változhat a későbbiekben, de az euróváltás már végleges érték, ott biztos Magyarország első helye.
A teljes képhez viszont azt is érdemes hozzátenni, hogy Romániában Észtországban, Spanyolországban és Szlovéniában idén nem volt minimálbér-emelés, befagyasztották a béreket, mivel a korábbi szinteket befagyasztották. Lengyelországban és Belgiumban pedig kisebb volt az emelés, mint a tavalyi infláció.
Ehhez képest különösen masszív a magyar minimálbér alakulása.
Az idén várható 3,2 százalékos magyar infláció mellett a minimálbérek reálértéke 7,6 százalékkal fog emelkedni, ami minden bizonnyal szintén a legjobbak egyike lesz az unióban.
Szintén lényeges, hogy vásárlóerő-értékünk már hat országot előzött meg. A magyarnál alacsonyabb Észtországban, Lettországban, Csehországban, Bulgáriában, Szlovákiában és Máltán is.
A szakértő szerint további jó hír, hogy Magyarországon a foglalkoztatottak csupán körülbelül 5 százalékának az alapbére a minimálbér, ezért a keresetek alakulására sokkal nagyobb hatást gyakorol a garantált bérminimum, ami pedig az unió középmezőnyében található.
Romániában például minimálbért keres egyes becslések szerint a munkavállalók 40 százalék. Az unió öt országában nincs hivatalos egységes minimálbér, de a szabályozás számos ponton országonként különböző.
A Mandiner egy másik megállapítását is idézi: az infláció mértékét tekintve hét ország előzi meg Magyarországot, Luxemburggal pedig egy szinten állunk. Az előttünk levő országok közül Románián kívül mindegyik bevezette már az eurót, mégis jobban emelkednek az árak náluk, mint nálunk.
Mindenesetre az elmúlt 16 évben a magyar minimálbér és a garantált bérminimum is soha nem látott mértékben növekedett.
Mindkettő több mint négyszeresére, a reálértékük pedig több mint duplájára nőtt.
A minimálbér 120 százalékkal a garantált bérminimum pedig 109 százalékkal ér többet most, mint 2010-ben. „Ezt a dinamikát fenn kell tartanunk, ez csak úgy tud megvalósulni, ha az áprilisi választások után is marad a jelenlegi kormányzás. Ha jönne a Tisza, akkor a pénzünk menne” – zárta a bejegyzést a miniszterelnök főntanácsadója.
Magyar fizetések: így alakul a reálbér
Novemberben a havi bruttó átlagkereset több mint 756 ezer forint volt, ami 62 ezer forinttal több, mint 2024-ben. Bár novemberben és decemberben sok munkáltató éves bónuszt fizet – ami így erre a két hónapra jócskán megdobja az átlagkeresetet –, decemberre akár a 790 ezer forintot is elérheti az átlag.
Így 2026-ra az éves bruttó átlagkereset is hétszázezer forint fölé emelkedik.
Az éves inflációt leszámítva is közel 4,5 százalékos bruttó reálkereset-emelkedés lesz kimutatható, ami az unió legjobbjainak egyike. A nettó átlagkereset még ennél is jelentősebb mértékben fog nőni, köszönhetően a családi adókedvezményeknek.
