Havi ötvenmilliárdnál a fogyasztási hitelek

Belehúztak az új fogyasztásihitel-kihelyezésekbe tavasszal a pénzügyi szolgáltatók: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint január eleje és május vége között 250,5 milliárd forint értékben kötöttek új szerződést a háztartásokkal, ez 53,9 százalékkal több az egy évvel korábban regisztráltnál. A jegybank adatai szerint az új szerződések legnagyobb részét – majdnem 70 százalékát – a személyi kölcsönök adták: ezekből május végéig 72,2 milliárd forint értékben vettek fel a lakossági és önálló vállalkozói ügyfelek, a bővülés 54,5 százalékos az egy évvel korábbi 111,4 milliárdhoz viszonyítva.

A személyi kölcsönök dominan­ciája persze egyáltalán nem meglepő: megfelelően nagy jövedelemnél és hitelösszegnél akár egy számjegyű teljes hiteldíjmutató mellett is elérhetők,

vagyis a lakásvásárláson kívül gyakorlatilag minden hitelcélhoz ideális megoldást jelentenek.

A személyi kölcsönök térnyeréséhez persze kellenek a pénzügyi szolgáltatók is: a lakossági piacon aktív bankok között egy olyan sincsen, ahol ne lenne húzótermék ez a konstrukció.

A személyi kölcsönök térhódításával magyarázható az is, hogy a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél és a gépjárműhiteleknél is jóval szerényebb a növekedés az első öt hónap adatai alapján. A jelzáloghiteleknél 14,6 százalékkal emelkedett egy év alatt az új kihelyezések mennyisége: ez önmagában nagyon jó dinamikának minősülne, ám figyelembe véve, hogy 2018 első öt hónapjában az új szerződések összege nem érte el a 26 milliárd forintot sem, már nem olyan szép az összkép. Hasonló a helyzet a gépjárműhiteleknél: itt szintén majdnem 15 százalékos növekedést mutatnak éves alapon az MNB számai, de a kihelyezett állomány itt sem nem túl magas, valamivel kevesebb, mint 19 milliárd forint. (A gépjárműhiteleknél viszont figyelembe kell venni, hogy csak a változó kamatozású vagy a legfeljebb egyéves kamatfixálású szerződésekről van részletes havi statisztika.)

A teljes cikk a hétfői Világgazdaságban olvasható