A Bankszövetség főtitkára hozzátette: a devizahiteles ügyfeleknek több mint 90 százaléka összességében jobban járt, mint a forinthitelesek. Szakértői kalkulációk szerint – mondta – a tipikus devizahiteles ügyfél havi törlesztőrészlete a forintosítás hatására 15 ezer forinttal csökkent.
Mára a lakossági devizahitelek lényegében eltűntek a piacról, a múltban felmerült kérdések jogilag szilárd válaszokat kaptak.
Adósságrendezési ügyek természetesen továbbra is vannak – jegyezte meg –, de nemcsak a bankoknál, hanem jellemzően a közszolgáltatóknál, az önkormányzatoknál.
Már egyre kevesebb per van folyamatban, egyre kevesebb ügyvéd hajlandó szakmailag nehezen, jobbára sehogy sem indokolható nézeteket képviselni a főtitkár szerint. Ami pedig a nemzetközi jogi fórumok bekapcsolását illeti, reálisan ott sem várható a magyar megoldást felülíró állásfoglalás.
Kovács Levente elmondta, Európában az a szokás, hogy nemzeti tulajdonban van a bankszektornak több mint a fele. Ma már Magyarországon is ez a helyzet. A magyar gazdasági szereplők úgy látják, hogy hosszú távon érdemes a bankszektorba beruházni.
Újra emelkednek a törlesztőrészletek
A devizahitelek forintosítása óta a kamatok csökkentésén elért, többhavi törlesztésnek megfelelő megtakarítás megóvásáért meggondolandó a változó kamatozású konstrukciókat fixre cserélni.
