Történelmi csúcsra jutott a szolgáltatók által biztosított fizetési keret terhére mobiltelefonon vásárolt áruk és szolgáltatások összege: 2018 első három hónapjában először költöttek a telefontulajdonosok több mint 6 milliárd forintot.
A mobilon elköltött összegek rekordja azonban csökkenő tranzakciószámmal párosul: a szolgáltatók Magyar Nemzeti Banknak megküldött jelentése szerint az első negyedévben 11,775 millió vásárlás történt mobilon, ami több mint 11 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
A vásárlások során az ügyfelek a szolgáltató által biztosított keret terhére költhetnek, egyenlíthetik ki a mobiltelefonnal összefüggő szolgáltatások (jellemzően csengőhangok, programok) ellenértékét vagy egyéb közvetített szolgáltatásokat (utóbbiak között a legelterjedtebb a mobilos parkolás és az autópálya-matrica).
A mobilszolgáltatók ezen szolgáltatásait nem is a hitelintézeti, hanem a hírközlési törvény szabályozza, tehát a pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó elvárásoknak sem kell megfelelniük. Igaz, a Magyar Nemzeti Bank nyilvántartja a mobilos fizetéseket.
A trendek alapján egyre inkább érdemes elgondolkodni azon, hogy megfelelő-e a mostani szabályozás. Az ügyfelek ugyanis mind gyakrabban a távközlési szolgáltatástól teljesen idegen megoldásokat fizetnek a mobilegyenleg terhére. Míg 2012 első negyedévében 10 millió alkalommal regisztráltak a szolgáltatók „mobiltelefonnal közvetlenül összefüggő vásárlást”, s azzal szemben csak 3 millió szolgáltatásvásárlás állt, addig idén az első negyedévben már kevesebb mint 3 millió, illetve több mint 8 millió volt e két mutató.
A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja
