BUX 52,376.91
+0.09%
BUMIX 4,404.2
-0.58%
CETOP20 2,374.54
-0.46%
OTP 18,110
-0.96%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
0.00%
-0.27%
+0.67%
ZWACK 16,600
0.00%
0.00%
ANY 1,615
-0.31%
RABA 1,570
0.00%
0.00%
-2.06%
+1.66%
0.00%
+0.40%
+0.38%
-2.60%
-0.44%
+3.00%
OTT1 149.2
0.00%
-2.04%
MOL 2,436
-0.08%
-0.67%
ALTEO 1,395
+1.82%
0.00%
-3.23%
EHEP 1,975
+0.25%
0.00%
4IG 1,010
-0.39%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.20%
-0.35%
-5.00%
+8.33%
SunDell 37,400
0.00%
0.00%
-0.44%
-3.24%
0.00%
-1.23%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz és Tőkepiac

Az NHP fix a magyar vállalkozások modernizálásához nyújt segítő kezet

A tavaly bevezetett eszközök elérték azt a célt, amiért a monetáris tanács az elmúlt év végén életbe léptette őket – mondta a Világgazdaságnak Virág Barnabás. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója szerint a tanács egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy jelezte, a jegybank felké­szült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára. Ezt szolgálja az is, hogy az MNB publikálja nem konvencionális eszköztárának stratégiáját.

Mi volt az oka, hogy az MNB az eszköztár átalakítása mellett döntött, és mit várnak tőle?

A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája az elmúlt években az inflációs cél elérésének elsődlegessége mellett egyaránt támogatta a pénzügyi stabilitás biztosítását és a 2013 óta újraindult gazdasági felzárkózást. Az elmúlt negyedévekben azonban a világgazdasági környezet megváltozott, s a jegybankoknak immár új kihívásokra kell felkészülniük. Az éveken át tartó rendkívül alacsony inflációs periódus után az infláció lassan ismét megjelent a világ gazdaságaiban, és hazánkban is a jegybanki cél közelében alakul. Ezzel összefüggésben azt látjuk, hogy az olcsó pénz időszaka a végéhez közeledik. Az Egyesült Államokban a központi bank szerepét betöltő Fed már megkezdte a monetáris politikája normalizálását, s az Európai Központi Bank (EKB) is egyre aktívabban kommunikál arról, hogyan képzeli el aktuális programjai jövőjét.

A megváltozott környezetben fontos, hogy a központi bankok kiszámítható és átlátható módon készítsék fel a gazdaság szereplőit a monetáris politika jövőbeli alakulására. Ezért volt az MNB monetáris tanácsának is az egyik legfontosabb üzenete az a jelzés, hogy a Magyar Nemzeti Bank felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára. Ennek keretében a rövid hozamokra ható nem konvencionális eszköztár leegyszerűsödik, miközben megtörténik a hosszú hozamokra ható eszköztár finomhangolása. A legjobb jegybanki gyakorlatnak megfelelően – a döntésekkel egy időben – az MNB is publikálta stratégiáját a nem konvencionális eszköztárról. Ennek célja, hogy bemutassa, melyek lesznek azok az elemek, amelyekkel a normalizáció a szükséges esetben megtörténhet. A hosszú hozamokra ható eszközök közül az úgynevezett monetáris politikai célú kamatcsereügyleteket és a jelzáloglevél-vásárlási programot év végén kivezetik. Ezek az eszközök elérték azt a célt, amiért a monetáris tanács 2017 végén bevezette őket. Ezzel egy időben a tanács egy új programot is elindított. Ez a Növekedési hitelprogram fix (NHP fix), amelynek az a célja, hogy a hazai kis- és középvállalkozások hitelstruktúrája egészségesebb szerkezetűvé váljon.

Mennyi likviditást szeretne kiszorítani az MNB, és ezt milyen lépésekben szívhatja vissza a jegybank a piacról?

Az említett lépéssorozat mellett a monetáris tanács azt is hangsúlyozta, hogy az inflációs cél eléréséhez a laza pénzügyi kondíciók fenntartása szükséges, azaz a monetáris politika aktuális irányultsága nem változott. Mindezzel összhangban a kiszorított likviditás mértékét a hazai pénzügyi rendszerben változatlanul legalább négyszáz-hatszázmilliárd forintos értékben határozta meg. Ez az a szint, amely az inflációs cél eléréséhez szükséges monetáris kondíciókat is biztosítja. A monetáris tanács a jövőben a pénzügyi kondíciókat a kamatfolyosó és a forintlikviditást nyújtó swapállomány (FX-swap) optimális kombinációjával fogja alakítani. Legfrissebb előrejelzésünk szerint nincs szükség a likviditási feltételek módosítására, az aktuális monetáris kondíciókkal is biztosítható a fenntartható inflációs cél elérése. A Magyar Nemzeti Bank legközelebb decemberben publikál átfogó makrogazdasági előrejelzést, legközelebb akkor lesz érdemes ezt a kérdést újból feltenni.

Fotó: VG

Az eszköztár átalakítását többen lazításként értékelték, és az NHP fix is 1000 milliárd forint friss hitelt tesz majd lehetővé. Nem félnek attól, hogy az emiatt megjelenő pluszlikviditás a rövid hozamok csökkenését okozza majd?

Az NHP fix célja nem a volumenek számottevő növelése, hanem a kkv-k hitelszerkezetének javítása. Szeretnénk elérni, hogy a hosszabb kamatfixálású hitelek aránya legalább megduplázódjon a kkv-szegmensben. Fontos hangsúlyozni, hogy az NHP fix elindításával a monetáris tanács arról is döntött, hogy az NHP fixen keresztül a rendszerbe kerülő likviditását az MNB az alapkamaton kamatozó preferenciális betéttel azonnal ki is szívja, azaz sterilizálja. Ennek megfelelően a pénzpiaci hozamokra gyakorolt hatás semleges marad. A hazai kkv-k versenyképességének javulása alapvető feltétele hazánk fenntartható felzárkózásának. Elemzéseink szerint a magyar kkv-knál technológiai ugrásra van szükség, ezt új beruházásokkal lehet megvalósítani. Mindehhez azonban kiszámítható, hosszú futamidejű hitelek kellenek, amelyek biztosításában az NHP fix segíti majd a hazai bankokat.

Az FX-swapok leépítésével vagy a kamatfolyosó változtatásával kezdődhet meg a normalizációs folyamat?

A kérdés még korai. A monetáris tanács felkészült a pénzpolitika fokozatos és óvatos normalizációjára, amelynek megkezdése az inflációs kilátások függvénye. A mostani kilátások szerint az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepére megvalósul. A hídon akkor kell majd átmennünk, mikor odaérünk, ám egyelőre ez a híd még odébb van.

A monetáris politika normalizá­ci­ó­ja a fogyasztói árindexen kívül milyen más indikátorok függvénye lehet?

Nemcsak az infláció aktuális szintje, hanem a szerkezete is fontos információkat hordoz. Az elmúlt hónapok adatai jó példát mutatnak erre. Augusztusban az infláció 3,4 százalék volt. Ezt azonban többnyire az üzemanyagárak és a nyersélelmiszer-árak emelkedése okozta, amelyek árváltozása rendkívül változékony. Ha e rövid távú, ingadozó árhatásokat kiszűrjük, és a mélyebb, általánosabb inflációs tendenciákat vizsgáljuk meg – amelyet a Központi Statisztikai Hivatal például az úgynevezett maginflációval mér –, azt látjuk, hogy az átlagos árváltozások még mindig csak némileg 2 százalék felett alakulnak. Ez a szerkezet nem tekinthető az inflációs cél fenntartható elérésének. A következő hónapokban még 3 százalék felett alakulhat a fogyasztói árindex, de később az inflációt aktuálisan növelő, változékony tényezők hatása egyre mérsékeltebb lesz. A piaci várakozások szerint 2019-ben már csökkenhetnek a világpiaci olajárak, s az idei év globálisan kedvező terméseredményei is egyre inkább az élelmiszerárak visszafogottabb alakulása irányába hatnak. Ezzel összhangban a következő év első felében már arra számítunk, hogy az infláció szintje fokozatosan süllyedni kezd. Mindezzel egy időben a hazai növekedés motorja továbbra is a lakossági fogyasztás dinamikus bővülése lesz, ami fokozatosan növeli a termelők és a kereskedők árazási mozgásterét. Az aktuálisan 2 százalék körüli maginfláció előbb 2,5, majd 3 százalék közelébe emelkedhet. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy relatíve stabil világpiaci nyersanyagár-alakulás mellett az inflációs cél közelébe kerülő maginfláció jelezheti a cél fenntartható elérését, amely így esetünkben 2019 közepétől következik majd be.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja

Kapcsolódó cikkek