Alaposan kibabrált Trump a legszorosabb szövetségesével: politikai rémálom lehet Netanjahu számára az iráni megállapodás

Az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszüneti megállapodás politikai rémálmot jelentett Izrael miniszterelnöke számára: szétzúzta Benjamin Netanjahu politikai pályafutásának három alappillérét, és egy új biztonsági dilemmába sodorta.

Hogyan kerülhetett ennyire a partvonalra, és hogyan alázhatta meg ennyire nyilvánosan legfontosabb amerikai szövetségese azt a politikust, aki magát Washington bizalmas politikai tanácsadójaként, az amerikai döntéshozókra valódi befolyással rendelkező vezetőként mutatta be? – teszi fel a kérdést a BBC  kommentátora.

A kérdések sorakoznak: 

• hogyan érhet véget az Irán elleni háború úgy, hogy annak a rezsimnek a pozíciója, amelynek visszaszorítását Netanjahu az izraeli biztonságpolitika központi elemévé tette, vitathatóan erősebbé válik?
• miként élheti túl az izraeli választók körében régóta épített, mára megkopott „Mr. Biztonság” imázsa azt a washingtoni és teheráni követelést, hogy Izrael hagyjon fel a Hezbollah elleni támadásokkal Libanonban, alig néhány hónappal az izraeli parlamenti választások előtt?

Netanjahu előtt csak rossz lehetőségek állnak

Netanjahu előtt most nem állnak jó lehetőségek. Ezt Yair Lapid ellenzéki vezető hétfőn a Kneszetben így foglalta össze: 

Donald Trump amerikai elnök trágár kifejezésekkel tarkított értékelése – miszerint Netanjahu nem tanúsított kellő ítélőképességet, amikor vasárnap csapást rendelt el Bejrút ellen – politikai ellenfelei kezére játszott. Az izraeli közélet figyelme ugyanis már a legkésőbb október végéig esedékes választásokra összpontosul.

Ám Netanjahu saját Likud pártjának tagjai és a kormánykoalíció szélsőjobboldali miniszterei is jelzik, mekkora nyomás nehezedik rá a saját táborából. Különösen érzékeny kérdés Teherán követelése, hogy a tűzszünet „minden hadműveletre, így a libanoni frontra is” vonatkozzon. 

– írta hétfőn a közösségi médiában Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter. „Nem vagyunk részesei egy olyan megállapodásnak, amely nem garantálja a biztonságunkat.”

• „Izrael továbbra is megvédi magát” – mondta Ariel Kallner, a Likud képviselője, bár arra nem tért ki egyértelműen, hogy ez a támadások folytatását jelenti-e. „Azt fogjuk tenni, amit szükségesnek tartunk. És elvárjuk a barátainktól, hogy ezt megértsék” – mondta. „A szövetségesek között időnként vannak nézeteltérések, de a szövetségeseknek akkor is meg kell érteniük egymást, amikor veszély fenyegeti őket.” 
• Sima Shine, a Moszad korábbi tisztviselője és Irán-szakértő szerint: „Nehéz megérteni, miért fogadták el ezt az amerikaiak.

Teherán nyeregben érzi magát – Jeruzsálem felháborodott  

Azzal, hogy Irán dönthet arról, mi történik Libanonban, az Egyesült Államok lehetőséget ad Teheránnak arra, hogy továbbra is támogassa a Hezbollahot, és biztosítsa annak meghatározó politikai szerepét Libanonban. Izrael ennek egyáltalán nem örül – sem a biztonsági apparátus, sem a politikai vezetés.

A politikai spektrum szinte minden oldaláról érkező bírálatok és felháborodás közepette Netanjahu hétfő esti sajtótájékoztatóján ingerülten reagált azokra a felvetésekre, hogy kudarcot vallott. 

– mondta Jeruzsálemben. „Azt tesszük, amit szükséges. E cél elérése érdekében semmilyen korlátot nem fogadok el: Iránnak nem lesz atomfegyvere” – tette hozzá.

Megbomlott a korábban megbonthatatlannak hitt szövetség az USA és Izrael között

Netanjahu elismerte, hogy bizonyos kérdésekben eltérő álláspontot képviselnek Trumppal. „A megbeszéléseken elmondtam a véleményemet, de nekünk saját érdekeink vannak: először is, ne legyen nukleáris fenyegetés; másodszor, Libanon – létrehoztunk egy ütközőzónát, és addig maradunk ott, ameddig szükséges.”

„Irán azt akarta, hogy vonuljunk vissza – ez nem történt meg. Tudják, miért? Mert rendkívül határozott voltam. Amerikai szövetségeseink tisztelik ezt az elszántságot. Ugyanígy ragaszkodunk a műveleti szabadságunk megőrzéséhez is – ha megtámadnak vagy fenyegetnek bennünket, válaszolni fogunk.”

Netanjahu hitelessége forog kockán

A biztonság évtizedek óta Netanjahu politikai ajánlatának alapköve. Ezt az üzenetet azonban egyre nehezebb hitelesen képviselnie. 

• A Hamász által vezetett, 2023. október 7-i pusztító támadásokra adott válasza az volt, hogy Izrael biztonságpolitikáját agresszívebb irányba fordította: a fenyegetések megelőző semlegesítését helyezte előtérbe azok kezelésével szemben. 
• Ám noha az izraeli hadsereg Gáza jelentős részét lerombolta, és a Hamász vezette egészségügyi minisztérium szerint több mint 73 ezer ember halt meg, 

• Eközben az Egyesült Államok által közvetített béketerv és a Washington által támogatott gázai közigazgatási modell nyolc hónappal az izraeli–hamászos tűzszünet után is holtponton van.

Nem látszik a diplomáciai kiút a megszállt területekkel kapcsolatban

Netanjahu új biztonsági doktrínája következtében izraeli csapatok tartanak megszállás alatt jelentős területeket Gázában, Libanonban és Szíriában. Ez sok izraeli számára népszerű, és valószínűleg a választásokig fennmarad, ugyanakkor végletekig megterheli a hadsereg és a tartalékosok erőforrásait, miközben nem látszik világos diplomáciai kiút.

A Hezbollahhal és az iráni rezsimmel vívott ismétlődő konfliktusok nem számolták fel Izrael fő ellenségeit. Ezzel szemben 

„Izrael kudarca szükségessé teszi a Teheránnal kapcsolatos stratégia újraértékelését. Reálisabb és visszafogottabb prioritásokat kell megfogalmaznia” – írta Danny Citrinowicz, az izraeli Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének (INSS) vezető Irán-kutatója.

Konfrontáció vagy meghátrálás?

Netanjahu hosszú ideje azt ígéri az izraeli választóknak, hogy politikája és politikai képességei jelentik a legjobb védelmet a térség fenyegetéseivel szemben. Ez az ígéret azonban egyre inkább a valós események áldozatává válik. 

Ehelyett új biztonsági stratégiája oda vezetett, hogy most nem egy ellenséggel, hanem egy szövetségessel szemben kell választania a konfrontáció és a meghátrálás között.