BUX 44,148.98
+0.04%
BUMIX 3,792.28
+0.86%
CETOP20 1,883.91
+0.83%
OTP 9,520
+1.60%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.29%
-0.49%
ZWACK 17,300
+0.29%
0.00%
ANY 1,580
+1.28%
RABA 1,100
-0.45%
-0.47%
-1.09%
0.00%
-1.87%
OPUS 153.8
+1.18%
+0.51%
+2.36%
0.00%
-2.00%
OTT1 149.2
0.00%
+0.91%
MOL 2,954
+0.20%
DELTA 38.55
-2.65%
ALTEO 2,850
+1.42%
0.00%
+3.18%
0.00%
0.00%
-1.57%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
-0.51%
-1.26%
+0.98%
0.00%
+2.78%
+5.83%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
-0.17%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Vásárlásra kellenek a lakáshitelek

Használt és új ingatlanok vásárlására ment el az első fél évben felvett lakáshitelek több mint négyötöde a háztartásoknál. Az építések, bővítések és felújítások viszont együttesen csak nagyjából egynyolcadát adják a felhasználásnak.

Változatlanul használt lakások vásárlására fordítják újonnan felvett lakáshiteleik legnagyobb részét a háztartások – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikai adataiból. A jegybank idősorai szerint a 2018 első hat hónapjában megkötött közel 400 milliárd forintnyi új lakáshitel-szerződés 74 százalékát kötötték használt lakóingatlan megvásárlásának céljával, szemben az egy évvel korábbi 69,6 százalékkal.

Jóval szerényebb ütemben ugyan, de növekedett az új lakások vásárlására fordított lakáshitelek aránya is:

a 30,6 milliárd forintnyi új szerződés a teljes mennyiség csaknem 7,7 százaléka, míg egy évvel korábban 7,2 százalék volt az arány.

Mindez azt jelenti, hogy az idei év első felében a lakáshitel-szerződések közel 82 százalékát ingatlanok vásárlására fordították az ügyfelek. Látványosan csökkent viszont az építésre, bővítésre felvett lakáshitelek aránya: erre 35,8 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket hat hónap alatt a lakossági és önálló vállalkozói ügyfelek, ami 8,9 százalékos súlyt jelentett a teljes portfólión belül. Mindeközben egy évvel korábban még 33 milliárd forintnál járt a szerződéses összeg, ami 11,2 százalékos arány.

Szerény ütemben nőtt az új lakások megvételére felvett kölcsönök összege
Fotó: Kallus György

Csökkent kissé a felújításra, korszerűsítésre igényelt hitelek súlya is, bár a felvett mennyiség 11,7 milliárd forintról 15 milliárd fölé emelkedett egy év alatt. Így e hitelek részesedése majdnem 4 százalékról 3,7-re olvadt. Az egyéb célra felvett kölcsönök súlya pedig 8 százalék közeléből 5,5 százalékra esett vissza, 22,2 milliárdos, első fél éves új állomány mellett. Utóbbi azonban nem különösebben meglepő, hisz az egyéb kategória legnagyobb részét feltehetőleg a kiváltások adják, amelyek részesedése az idő előrehaladtával fokozatosan csökken.

Az MNB statisztikái szerint ugyanakkor az esztendőn belüli – illetve legfeljebb egyéves – kamatperiódusra felvett hitelek aránya folyamatosan csökken a háztartások új lakáskölcsön-szerződéseinél.

Az összes új, első fél évben megkötött szerződésen belül 22,5 százalékra esett vissza a legfeljebb egyéves kamatperiódusú kölcsönök aránya az egy évvel korábbi 39 százalékról. Figyelemre méltó emellett, hogy a felújításoknál, korszerűsítéseknél és az egyéb célra felvett hiteleknél a legalacsonyabb a rövid kamatperiódusú kölcsönök aránya (2018 első felében már egyik kategóriánál sem érte el a 18 százalékot).

A friss építőipari statisztikák nyomán viszont arra lehet számítani, hogy az újonnan megkötött lakáshitel-szerződéseknél fokozatosan emelkedik majd az új lakás vásárlásához igényelt kölcsönök aránya, mivel utóbbiakból jelentősen bővülhet a kínálat.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek