BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A családunktól kapott minta is számít az előtakarékosság során

A szülői minta is hatással van öngondoskodási stratégiánkra – derül ki a Groupama Biztosító legfrissebb országos kutatásából. A 18–59 éves korú lakosság negyede anyagilag támogatja szüleit, és hasonló arányban vannak azok, akik szeretnék ugyan támogatni szüleiket, de nincs rá pénzük.

A szülők az öngondoskodásban is akaratlanul példát mutatnak a gyerekeiknek, még ha ők nem is kritika nélkül követik felmenőik gyakorlatát – állapította meg az a reprezentatív kutatás, amelyet az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. végzett a Groupama Biztosító megbízásából. A felmérés eredménye szerint a megkérdezettek 19 százaléka látta azt a szüleitől, hogy valamilyen pénzügyi termékben tartalékoltak életük során, kifejezetten nyugdíjcélú takarékoskodásra pedig a 12 százalékuk látott erőfeszítést családi körben.

A kutatás szerint különösen figyelemre méltó, hogy a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők aránya az átlaglakossághoz képest kétszer nagyobb azok között, akik a szüleiktől is ezt látták. Más, a nyugdíjas évek anyagi biztonságára kiható stratégiákban is követjük a szülői mintát, akár még erőteljesebb mértékben: értékesíthető vagyontárgyakat például ötször annyian gyűjtenek, de vállalkozás indításába, ingatlanbefektetésbe is legalább háromszor többen vágnak bele, ha otthon is ezt látták. „A most kisgyermeket nevelő szülőknek érdemes odafigyelniük: azzal, ha tudatosan felkészülnek a nyugdíjas éveikre, a gyermekeiknek is pozitív mintát adnak” – hívta fel a figyelmet Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment-igazgatója.

A kutatás kitért arra is, hogy mi a válaszadók véleménye szüleik felkészüléséről a nyugdíjra: 55 százalékuk mondta, a saját szüleitől több erőfeszítést várt vagy várna el. Közülük a legtöbben a nyugdíjcélú megtakarításokat hiányolták vagy kevesellték szüleik részéről: a kritikát megfogalmazók több mint harmada azt mondta, hogy szüleinek több nyugdíjcélú megtakarítással kellett volna, vagy kellene rendelkeznie. Az viszont, hogy hogyan látják a megkérdezettek nyugdíjas szüleik anyagi helyzetét, széles skálán mozog: a válaszadók egyik fele szerint szüleik épp kijönnek vagy szűkölködnek, a másik felük pedig úgy látja, a napi szükségleteiken túl havi rendszerességgel valamilyen extra kiadást is megengedhetnek maguknak. „Akiknek az állami nyugdíj mellett más anyagi forrásaik is vannak, kissé jobban élnek. Ezeknek a pluszjövedelmeknek a nagy része, mintegy ötöde nyugdíj melletti munkavégzésből származik, de jellemző a gyermek általi anyagi támogatás (12 százalék) is. Nyugdíjcélú vagy más megtakarításaiból a mai nyugdíjasok 15 százaléka tudja kiegészíteni a jövedelmét” – mondta el Kádár Péter.

A szülők támogatásának igénye erősen jelen van a magyarok gondolkodásában: a kutatás kimutatta, hogy minden negyedik ember (a megkérdezettek 24 százaléka) támogatja anyagilag a szüleit. Ha azon múlik, a vizsgált korcsoport 54 százaléka még az örökségéről is lemondana, csak hogy a szülei nyugodt életet biztosíthassanak maguknak. A legnehezebb helyzetben azok vannak, akiknek a felnőtt gyerekeikről és a szüleikről is egyszerre kell gondoskodniuk. A kutatás megmutatta, hogy az érintettek 61 százaléka segíti a már felnőtt, nem tanuló gyermekét is.

Saját megtakarításaira

a mai nyugdíjasok

15

százaléka számíthat

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.