Óriásfúzióra készülnek a hitelintézetek

Németország második legnagyobb bankja jöhet létre csaknem 700 milliárd eurós mérlegfőösszeggel, ha egyesülnek azok a regionális hitelintézetek, amelyek most tárgyalni kezdtek erről. A hírt a Bloomberg és a Handelsblatt is megírta az ügyhöz közeli forrásokra hivatkozva. A tervek szerint első lépésben a Helaba és a Nord/LB egyesülne, majd összeolvadnának a DekaBankkal és az LBBW-vel is egy későbbi időpontban. A Deka a németországi takarékszövetkezetek központi intézménye, és leginkább vagyonkezelőként működik. Egy ötödik, kisebb jelzálog-hitelezéssel foglalkozó bank, a Berlin Hyp is beszállhat a bankfúzióba a Handelsblatt értesülése szerint. A gigafúzióban érintett hitelintézetek egyébként nem kommentálták az értesülést a sajtónak.

Egy nagyobb tartományi bank, a müncheni központú BayernLB – amely korábban a magyar MKB tulajdonosa is volt – feltűnően kimaradt a nagy egyesülésből. A BayernLB 215 milliárd eurós mérlegfőösszegével Németország második legnagyobb tartományi bankja, és úgy tűnik, külön úton jár. A tulajdonában van a DKB digitális bank, amely országszerte versenyez a takarékszövetkezetekkel, és már csaknem a felét adja a BayernLB profitjának.

A konszolidáció várható volt, hiszen Németországnak erősebb bankokra lenne szüksége ahhoz, hogy a hitelintézetek megfelelően támogatni tudják az exportorientált gazdaságot. Olaf Scholz pénzügyminiszter is a hitelezés fokozására szólította fel a bankszektort, igaz, eközben valószínűleg nem a kis bankokra, hanem olyan óriási hitelintézetekre gondolt, mint a Deutsche Bank és a Commerzbank.

A kezdeményezés kiötlője a Bloomberg információi szerint Helmut Schleweis, a berlini központú DSGV takarékszövetkezeti szövetség vezetője volt. Schleweis ötletét a bankszövetség, a politikusok, a német bankfelügyelet és az Európai Bizottság is pozitívan fogadta.

A tartományi bankok persze lehet, hogy ellenállnak majd a javaslatának, hiszen eddig mindig visszaléptek, ha be akarták őket vonni valamilyen országos szerveződésbe. A függetlenségük megvédésében pedig általában a helyi vagy régiós kormányok támogatására is számíthattak.

Most azonban megtörhet a jég. A Nord/LB ugyanis nehéz helyzetben van, a tulajdonosai befektetőket keresnek, a DSGV pedig elkezdte az ehhez szükséges előkészületeket. Igaz, eddig konkrét megállapodás nem történt, úgyhogy nehéz megjósolni az ügy kimenetelét, a befektetők mindenesetre november végéig nyújthatják be az ajánlataikat. Ami biztos: az idő a takarékszövetkezetek és a kisbankok ellen dolgozik, hiszen a kis méret és az alacsony profitabilitás sebezhetővé teszi őket a külföldi hitelintézetekkel és a fintech cégek fejlesztéseivel szemben.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható