Az arany ára fel, az olajé lefelé mehet

A múlt héten a Fed Nyíltpiaci Bizottsága a kamatdöntéssel együtt ismertette a 2019-es kamatemelésekre vonatkozó előrejelzését is, amely sokkal kevésbé volt galamb jellegű, mint ahogy azt a piac beárazta. Hogy a Fed szándéka még egyértelműbb legyen, a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón Jerome Powell Fed-elnök felhívta a figyelmet az Egyesült Államok gazdaságának erejére, és kiállt a Fed függetlensége mellett, amikor Trump elnök monetáris szigorítást kritizáló tweetjeiről kérdezték.

A kamatdöntés utáni ármozgások alapján azonban úgy tűnik, a piac sötétebbnek látja a jövőt: a részvényindexek estek, csökkent a tízéves államkötvények hozama, és tovább laposodott a hozamgörbe. Az árupiacon a növekedéstől függő termékek – mint a nyersolaj és az ipari fémek – estek, míg a biztonsági menedékként működő arany erősödött.

Az arany már a kamatdöntés előtt öt hónapos csúcsot ért el, ahonnan a kamatdöntést követően – a profitrealizálás hatására – némileg esett, de a részvénypiaci eladási hullám és a kötvényhozamok csökkenése újra felkeltette az arany vásárlóinak étvágyát. A 2019-re vonatkozó, nem éppen felhőtlen gazdasági kilátások alapján pedig az arany tovább drágulhat.

A nyersolajat viszont továbbra is ütik, a globális növekedéssel és a kereslettel kapcsolatos aggodalmak erősödnek, és kínálati oldalról sem kap támaszt az olaj. Az OPEC-en belüli és kívüli termelők egyezményes termeléscsökkentése – 1,2 millió hordó naponta – nem elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a piaci bizonytalanságokat. Az alacsony ár egy bizonyos szint után már problémákat okoz a kínálati oldalon – például az igen árérzékeny amerikai palaolaj-termelők körében. Az áresés azonban nem azonnal hat a palaolaj-termelőkre, így a hatását akár még hónapokig nem fogjuk észlelni. Ami már rövid távon is aggodalmat okoz az olaj piacán, az a globális növekedés alakulása, különös tekintettel a feltörekvő piacokra, ahol a finanszírozási költségek emelkedése még a csökkenő árak ellenére is visszaesést okoz a keresletben.