A költségvetésnek nem okoz jelentős bevételkiesést a 20 ezer forint alatti utalásokra január elején bevezetett tranzakciósilleték-mentesség – ez számítható ki a Bankközi Klíring Rendszert (BKR) kezelő Giro Zrt. által a Világgazdaság rendelkezésére bocsátott adatokból.
A Magyar Nemzeti Bank tulajdonában lévő társaság közlése szerint az elmúlt évben 314,1 millió tranzakció futott át a BKR-ben, 114 525 milliárd forintnyi utalás történt.
A tranzakciós illeték alapja azonban ennél jóval szerényebb összeg volt, hiszen a törvény rendelkezései szerint a 3 ezrelékes illeték maximális összege 6 ezer forint lehet, vagyis a 2 millió forintot meghaladó utalásoknál is legfeljebb ekkora összeget kell fizetni illetékként.
A mostani szabályozással kapcsolatban fontos tudni, hogy a 20 ezer forint alatti utalások illetékmentessége csak a magánszemélyek közötti átutalásokra vonatkozik, azaz a cégek esetében továbbra is meg kell fizetni az illeték összegét. A Giro nem bontja a céges és a magánszámlák közötti utalásokat, de más kimutatások szerint a céges utalások vannak többségben a bankközi forgalomban.
Tavaly 133 millió, 20 ezer forint alatti utalás során 1135 milliárd forintot utaltak a BKR-ben. Ennek a tiszta illetékterhe 3,4 milliárd forint – azaz ennyiről kellene lemondania az államnak, ha tisztán lakossági utalásokról beszélnénk.
A 20 ezer forintot meghaladó utalásoknál a szabályok szerint az illeték csak a 20 ezer forint feletti összegekre számítható fel, így az érintett 181 millió tranzakcióban további 10,8 milliárd forint spórolható meg. Miután a lakossági szegmensben viszonylag ritkák a nagy összegű utalások, szakértők szerint a lakossági utalások illetékmentessége összességében 4-5 milliárd forinttal csökkenti a büdzsé idei bevételeit.
Kicsit más lenne a kép, ha az eredeti tervekkel megegyezően a csoportos beszedésekre is érvényes lett volna az illetékmentesség.
A BKR-ben havi rendszerességgel 3,4-3,5 millió ilyen tranzakció fut éves szinten, nagyjából 480 milliárd forintnyi összeget szednek be a szolgáltatók – jellemzően lakossági ügyfelektől.
A csoportos beszedésben érintett tranzakciók negyede 10 ezer forint alatti, s 90 százalékukban a beszedés összege nem haladja meg a 100 ezer forintot. Az átutalás itt is lakossági számláról érkezik, ám kétségtelen, hogy a költségét a beszedést indító vállalkozás fizeti – ennek árát azonban a lakosság fizeti a számlákban.
Információink szerint a napokban lényegében valamennyi pénzintézet megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a lakosságiszámla-tulajdonosoknak a tranzakcióik után járó illetékkedvezményeket jóváírják.
De fontos látni, hogy a szabályozás nem egyértelmű: kérdés, hogy azon ügyfeleknek, akiknek olyan a banki számlaszolgáltatási csomagjuk, amelyben az utalások után eddig sem számoltak fel külön tranzakciós illetéket, visszajár-e az illetékkedvezmény. Egyes értékelések szerint igen, hiszen az egyedi utalások helyett ezek az ügyfelek a költségeket a csomagdíjakban fizették meg, más vélekedés szerint azonban nem, hiszen a tételek helyett komplex szolgáltatási díjat fizettek, amely a szolgáltatások megfelelőbb igénybevétele esetén olcsóbb bankolást kínál a standard díjaknál.
Az utóbbi vélekedést támasztja alá a jegybank pénteken kiadott közleménye is, amely emlékeztet arra, hogy Európa legtöbb országában a bankok csomagárazást alkalmaznak, azaz a fogyasztók fix havi díjakért cserébe korlátlan számú átutalást bonyolíthatnak le. Ezzel szemben a tanulmány készítői szerint
a Magyarországon a vizsgálatba bevont 57 számlacsomag mindössze 19 százalékára volt jellemző a csomagáras számlázás, a többinél az ügyfelek a tranzakciókat közvetlenül terhelő díjakkal szembesülnek az átutalásoknál.
Az MNB számai szerint az alacsony jövedelműek Magyarországon a nettó jövedelmük 1,13 százalékát, pénzügyi tranzakciós illeték nélkül számolva 1,09 százalékát költik átlagosan havonta bankolásra.
A magyarokat a bolgárok és a portugálok követik 0,74 százalékkal, Olaszországban 0,48 százalék, Németországban 0,35 százalék, Spanyolországban 0,26 százalék, Svédországban 0,24 százalék, Romániában és Lengyelországban 0,23 százalék, Dániában 0,19 százalék, Franciaországban 0,18 százalék ez a ráta.
A jegybank szerint a júliusban induló azonnali fizetési rendszer sikerét nehezítheti, ha az ügyfeleket a tranzakcióhoz kapcsolódó költségek terhelik, ezért azt sürgetik, hogy a bankok minden lakossági fogyasztónak a havi számlavezetési díj megfizetése ellenében korlátlan átutalást tegyenek lehetővé.
A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható
