Nem várható lényegi változás a régiós részvények súlyozásában

A külföldi befektetők egy része indexkövető alapokon, például az MSCI feltörekvő indexhez kötötten vásárol magyar részvényeket, illetve ezt az indexet használja referenciaként. Az MSCI negyedévente súlyozza át az indexeit, ezek közül a májusi és a no­vemberi a jelentősebb, míg a februári és az augusztusi jellemzően csak finomhangolásokkal szokott járni. A következő átsúlyozási bejelentés hétfőn lesz, a súlyok március 1-jén lépnek majd életbe. A hazai papírok közül az OTP, a Mol és a Richter szerepel a feltörekvő piaci indexben, míg a Magyar Telekom és az Opus a közepes papírokat tömörítő MSCI Emerging Markets Small-Capban szerepel. Az Opus tavaly májusban került be ebbe a körbe.

Az elmúlt bő nyolc évben folyamatosan csökkent a hazai részvényállományon belül a külföldiek kezében lévő hányad. Míg 2010 áprilisában a 6368 milliárdos teljes részvényállomány 77,2 százaléka volt külföldiek tulajdonában, addig tavaly november végén a 8077 milliárdos kapitalizáció 63,4 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. 2014 decemberében és 2015 januárjában néhány tizedszázalékponttal 60 százalék alá is csökkent ez az arány.

Ezzel együtt az átsúlyozások életbelépésekor az indexet követő alapok vételi vagy eladási megbízásai a BÉT forgalmán meglátszanak. Az utolsó, novemberi átsúlyozás életbelépése előtti napon 26,4 milliárd forint volt a forgalom, miközben a novemberi átlag csupán 17,4 milliárdot tett ki. Augusztusban, egy kevésbé jelentős átsúlyozásnál is 11 milliárdos MSCI-napi forgalom állt szemben a 8,6 milliárdos havi átlaggal. A tavaly májusi átsúlyozási nap kimagasló, 37,7 milliárdos üzletkötési értéket hozott, míg a májusi napi átlag 13,5 milliárd volt.

„A likvid piacokon nem számottevő az MSCI index átsúlyozásakor keletkező forgalom. A kisebb tőzsdéken lehet ennek nagyobb szerepe. A legtöbben az életbelépés előtti nap kereskedésének zárószakaszában bonyolítják le a tranzakciókat. Ahol nem ilyen szigorú az alapkezelési szabályzat, ott már korábban is léphetnek az alapkezelők egy-egy papír súlyának változását feltételezve. Az átsúlyozásoknak az egyes cégek árfolyamára gyakorolt hatása marginális. Most a befektetők, mind belföldön, mind külföldön, sokkal jobban figyelnek a már zajló gyorsjelentési szezon híreire” – mondta a Világgazdaságnak Debreczeni Csaba, az MKB Bank elemzője. „Sok befektető már az átsúlyozás bejelentése és az életbelépése közötti két hétben lebonyolítja a szükséges tranzakciókat. Érdemi forgalmat a ki- és a bekerülések generálnak. Ilyen volt, amikor a Richter 2012-ben kikerült az MSCI feltörekvő indexből, mert nem teljesítette a forgalmi kritériumokat. A papír azonban 2013 novemberében visszakerült, ráadásul a Magyar Telekom pont akkor kikerült, ami érdemi forgalomnövekedést hozott mindkét részvénynél. A sima átsúlyozásoknak, amelyeket a közkézhányad vagy a forgalom változása szokott indokolni, ennél jóval kisebb és elhúzódó a hatásuk. Ennél még kisebb a bécsi tőzsde régiós indexében, a CECE-ben bekövetkező változások szerepe a hazai tőzsdén” – hívta a fel a figyelmet Miró József, az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzője.

2018 májusában

az átsúlyozás

25

milliárd forintos többletforgalommal járt