A Budapesti Értéktőzsde fő mutatója, a BUX 3,3 százalékos emelkedéssel a régió tíz vizsgált börzéje közül a második legjobb teljesítményt nyújtotta márciusban. Egyedül a belgrádi Belex15 előzte meg 5,7 százalékos teljesítménnyel, de az érdemi forgalmú börzék között a pesti nyerte az elmúlt hónapot. Az első negyedévet nézve már csak a középmezőnybe tartozik a hazai index a maga 6,5 százalékos teljesítményével. A bécsi, a bukaresti és a prágai mutató megelőzte a pestit a nagyobb piacok közül. Ezen az időtávon egyébként a leggyengébb teljesítményt a Belex15 nyújtotta 3,8 százalékos mínusszal, azaz a szerb az első kéthavi zuhanást korrigálta a feltűnően jó márciussal. Az elmúlt egy évet vizsgálva a budapesti mutató 12 százalékkal vezet, miközben a bécsi ATX szenvedte el a legnagyobb veszteséget 12 százalékos mínusszal.
„Az osztrák börze nagyot esett tavaly év végén, amit a frankfurti DAX lejtmenete okozott, egyrészt a földrajzi közelség, másrészt a szoros gazdasági kapcsolatok miatt. Az idei első negyedéves emelkedéssel a korábbi zuhanást korrigálta az ATX. A jó márciusi magyar teljesítmény azzal áll összefüggésben, hogy a hazai blue chipek hozták a várt számokat, sőt kicsit meg is verték a konszenzusokat” – mondta a Világgazdaságnak Kocsi János, az Amundi Alapkezelő régiós részvényportfólió-menedzsere. A szakértő szerint az első negyedéves viszonylag jó bukaresti adatok annak köszönhetők, hogy a helyi kormányzat a várakozásoknak megfelelően enyhített a helyi különadókon. „A bankadót harmadára csökkentették, de a távközlési és az energiadóról szóló rendeleten is módosítottak. A román börze legjobb teljesítményű, 19,4 százalékkal emelkedő papírja az OMV Petrom volt az első negyedévben. Segítette az árfolyam-emelkedést, hogy a céget csak minimálisan érintik a különadók. Ehhez járult még hozzá az olaj drágulása, mert bár integrált cégről van szó, de a térségi szektortársak közül az EBITDA legnagyobb része a kitermelésből származik a román cégnél” – tette hozzá a szakértő. Az erős első negyedéves prágai emelkedésben nagy szerepük volt a bankoknak. Jó évet zárt a Komercni és a Moneta is, így fenntartható marad az osztalékpolitikájuk. „A Moneta 6,7, a Komercni pedig 5,4 százalékos osztalékhozamot fizet a részvényeseknek a tavalyi eredményekből. Csehországban emelkedik a kamatkörnyezet, jól alakulnak a hitelkihelyezések is, ráadásul a Moneta költséghatékonysága kiemelkedő a térségben. A cseh bankok közötti korábbi éles verseny is enyhül, vélhetően elértek egy határpontig, amikor már kevésbé fontos, hogy egymástól csábítsanak el ügyfeleket. Kialakultak az erőviszonyok, és mindenki az általános növekedésből akar elsősorban profitálni” – mutatott rá Kocsi János. A szakértő szerint a kis piacok, mint például a horvát vagy a szlovén, inkább a kisbefektetőknek vagy a kisebb befektetési alapoknak lehet érdekes az alacsony likviditás miatt.
Látványosan emelkedett a forgalom
A Budapesti Értéktőzsde részvénypiacán márciusban 282,8 milliárd forint értékben kötöttek üzletet, ez 14,1 milliárd forintos napi átlagforgalom. Utoljára tavaly novemberben volt ennél magasabb mindkét adat, azt megelőzően pedig 2017 novemberében. Az elmúlt hónap forgalmának 52,3 százalékát az OTP, 15,2 százalékát a Mol, 12,5 százalékát pedig a Richter adta. A Magyar Telekom részvényei csupán az üzletkötések 1,9 százalékában szerepeltek. A brókercégek forgalmi listáján a Wood & Company végzett az élen 126,8 milliárd forintos duplikált forgalommal. A Concorde 2,2 milliárd forinttal maradt le, a bronzérmet az Erste szerezte meg. Az első ötbe az Equilor és a Random fért még be. | VG
