Forintárfolyam: minimális erősödés, mindenki a keddet várja – a jegybankelnök szavai sem mozdították el a stabilitást

Csupán kismértékű elmozdulást mutat a forint hétfő délután a főbb devizákhoz képest, a magyar fizetőeszköz viszonylagos stabilitását az sem tudta érdemben elmozdítani, hogy Varga Mihály jegybankelnök pozitív lehetőségként beszélt az euró bevezetéséről a parlament gazdasági bizottságának ülésén.

Az euró jegyzése a kora reggeli 388,9-es mélypontról 389,8 forintig emelkedett kora délutánig, három órára innen 389,3-ig ereszkedett vissza a kurzus. Ez minimális, 0,02 százalékos forinterőt jelez.

A dollárhoz képest hasonló utat járt be a hazai fizetőeszköz, a keresztárfolyam cikkünk írásakor 334,1 forintnál jár, ami hajszálnyi forintelőnyről árulkodik.

A régiós pénzekhez képest is kissé javítani tudott a forint. A cseh korona 0,1 százalékkal, a lengyel zloty 0,02 százalékkal kerül kevesebbe.

Az Erste elemzői kommentárja szerint egyelőre nem nagyon reagál a forintárfolyam a kisebb-nagyobb nemzetközi turbulenciákat okozó hírekre. Ilyenek például az újabb trumpi vámfenyegetések, pár USA-beli pár kisebb bank pénzügyi problémáiról szóló hírek, és persze a közelgő békecsúcs Budapesten.

A szakértők szerint hétfőn kivárhatnak a befektetők az MNB holnapi kamatdöntése előtt, ahol nem várható változás sem a kamatokban, sem a monetáris politika irányvonalában.

A pesti tőzsdén kedvező hangulatban zajlik a kereskedés, a BUX 0,6 százalékkal erősödik, 103 600 pont környékéig menetelt délután három óráig a vezető hazai részvényindex. A hazai blue chipek közül az OTP 1 százalékkal drágul, a Mol 0,4 százalékkal, a Richter pedig 0,3 százalékkal emelkedik. A Magyar Telekom részvényei 0,7 százalékkal esnek.

Váratlanul megkérdezték Varga Mihályt, hogy mikor lesz euró Magyarországon: itt a válasz

„Azt lehet rövid távú célként kitűzni, hogy a magyar gazdaság és a magyar államháztartás teljesítse az euró bevezetésének feltételeit” – ezt válaszolta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke Mellár Tamás párbeszédes országgyűlési képviselő kérdésére. A jegybankelnököt a parlament gazdasági bizottságában hallgatták meg hétfő reggel a képviselők, a Központi Statisztikai Hivatal volt vezetője pedig arra volt kíváncsi, hogy az MNB kívánatosnak tartja-e az euró bevezetését, illetve milyen időtávon lehetne euróra átállnia az országnak. 

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy az euró bevezetésének kérdésében a jegybank nem egyedül dönt, szükség van az együttműködésre a kormányzattal. A feltételek teljesítése szerinte hasznos lenne a magyar gazdaság számára is.

– szögezte le az MNB elnöke, majd hozzátette, ha az euró bevezetésének feltételeit teljesítjük, csak akkor lehet ezt a kérdést napirendre venni, és érdemi döntést hozni róla.

Az euró bevezetéséhez ezeknek a feltételeknek kell megfelelni

Az euró bevezetésének feltételeit az úgynevezett maastrichti konvergenciakritériumokban határozta meg az EU. Ezeket az uniós tagállamnak teljesítenie kell, mielőtt csatlakozik az euróövezethez. A feltételek célja, hogy biztosítsák a gazdasági stabilitást, és hogy az új tagország gazdasága összhangban legyen az eurózóna országaival. 

A következő kritériumok szükségesek:

• árstabilitás: az inflációs ráta legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legalacsonyabb inflációval rendelkező EU-tagállama,
• államháztartási hiány: az éves deficit nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát,
• államadósság: nem lehet magasabb a GDP 60 százalékánál,
• kamatlábak: a hosszú lejáratú államkötvények átlagos kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legstabilabb inflációjú ország átlaga,
• az utolsó feltétel pedig, hogy legalább két éven át részt kell venni a hazai fizetőeszköznek az ERM-II árfolyam-mechanizmusban, elkerülve ezzel a nagyobb kilengéseket.

Magyarország ezektől nagyon messze van, az államháztartási hiány még mindig a GDP 4 százaléka fölött van, az államadósságunk 75 százalék körül, az infláció pedig még mindig a jegybank 4 százalékos célsávján kívül esik, miközben az euróövezetben már 2,2 százalékos.