Érdemes lesz figyelni az MNB főbb üzeneteire

Ma közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a foglalkoztatottság és a munkanélküliség január–márciusi alakulását, holnap az ipari termelői árak márciusi és a keresetek január–februári statisztikáját ismerhetjük meg, csütörtökön pedig a külkereskedelmi forgalom februári alakulásának második becslése jelenik meg. A piacok számára igazán fontos esemény azonban a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának holnapi kamatülése lesz.

Az előző kamatdöntés óta megjelent inflációs és konjunktúraadatok azt mutatják, hogy a jegybanknak nincs könnyű dolga, továbbra is a kedvezőtlen külső környezet és a szemlátomást erősödő belső inflációs nyomás között kell egyensúlyoznia. Úgy látszik azonban, hogy a külső környezet az elmúlt hónapban stabilizálódott, noha még fennáll az esélye annak, hogy az Európai Központi Bank (EKB) a további lazítás útjára lép. Eközben a márciusi infláció meghaladta az elemzők és a jegybank várakozásait is, a jegybank által kiválasztott adószűrt maginflációs mutató pedig 3,2 százalékról 3,5 százalékra emelkedett. Ráadásul a havi konjunktúramutatók szerint az első negyedévben a magyar gazdaság növekedése – szemben a várakozásokkal – nem lassult, sőt akár tovább is gyorsulhatott. Mindezek miatt összességében azt mondhatjuk, hogy a hazai inflációs nyomás egyértelműen erősödött, s mivel a nemzetközi környezet megítélése nem romlott tovább, nagyobb lehet annak a valószínűsége, hogy a jegybank júniusban ismét óvatosan szigorít a monetáris kondíciókon, ha az addig beérkező adatok nem mutatnak a mostanitól eltérő képet – véli Módos Dániel, az OTP bank elemzője. A jövő heti kamatdöntő ülésen nem várunk érdemi lépést a jegybanktól, különösképpen mivel korábban hangsúlyozta, hogy a fontos döntések háromhavonta, az inflációs jelentéssel együtt várhatók, de a közlemény főbb üzeneteire érdemes lesz figyelni – tette hozzá a szakértő. A nemzetközi porondon több fontos makroadat is érkezik, ezek közül érdemes kiemelten figyelni a szintén holnap érkező, előzetes első negyedéves euróövezeti GDP-adatra.

A várakozások szerint az első negyedévben megállt az európai gazdaság 2018 óta tartó lassulása. A trendet részben a gyengülő export okozta, az pedig a kereskedelmi háború, a kínai lassulás és az európai autóipar vergődésének volt a következménye. A másik fő ok pedig az, hogy visszaesett a fogyasztás dinamikája, mert az alacsony munkanélküliség és a bérek emelkedése ellenére elkezdtek többet megtakarítani a háztartások. Ez a lassulás az inflációs várakozások alacsony szinten való stagnálásában is megmutatkozott.

A várakozások szerint az első negyedévben az éves GDP-dinamika a tavalyi negyedik negyedévi 1,1 százalékon stagnálhatott, miközben a negyedév/negyedéves bővülési ütem 0,3 százalékra erősödhetett az előző két negyedévet jellemző 0,2 százalékról. A bizonytalanság azonban igen nagy, ugyanis az első negyedévi adatok kettős képet mutattak. Miközben a rendelkezésre álló első két havi „hard” adatok – vagyis az ipari és az építőipari termelés, valamint a kiskereskedelmi forgalom – egyértelműen élénkülést mutattak, a bizalmi indexek és a megrendelésállományok nem igazán tükröztek pozitív fordulatot. Ha a GDP a vártnál rosszabb lesz, különösen, ha a pénteki inflációs adatok is elmaradnak a várttól – tette hozzá az OTP szakértője –, akkor nő a valószínűsége annak, hogy az EKB ismét a lazítás útjára lép.