A bankokban bíznak az emberek
A 6000 milliárd forintnál nagyobb hazai készpénzállomány a GDP 14,2 százalékát teszi ki, ez az arány sokkal magasabb a 10,2 százalékos uniós átlagnál. Ebből nagyjából 1500 milliárd forint vesz részt a pénzforgalomban a jegybank szakértői szerint – mondta egy szakmai konferencián Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára.
A magas készpénzfizetés összköltsége évi 400 milliárd forintra rúg, s mivel a készpénz nem forog, ezért nem vesz részt a gazdaság finanszírozásában, és hozama sincs. Ha sikerülne ezt a költséget csökkenteni, abból számos más gazdaságpolitikai vagy társadalmi célt lehetne finanszírozni, Gion Gábor szerint például több demográfiai csomagot is.
A gazdaság egyes szereplői az adóelkerülés miatt használnak készpénzt. Azt, hogy az európai országok jelentős részében már bevezettek készpénzkorlátokat, az államtitkár csak politikai döntés kérdésének nevezte. „Magyarország egyelőre csak a vállalatok közötti készpénzforgalmat korlátozza, más országok ennél sokkal bátrabbak, ezen a téren bizonyosan fejlődhetnénk még” – mondta. A készpénzállomány csökkentéséhez hozzá kell járulniuk a pénzintézeteknek. Gion Gábor közölte, hogy a számlavezetési díjak mértékéről vita van a bankok és a szabályozók között, de erről úgyis a lakosság dönt: ha nem hiszi el, hogy olcsó a bankolás, nem fogja használni a szolgáltatásokat.
Az államtitkár szerint a POS-támogatási program célja az, hogy 2020-ban a kereskedők 80 százalékánál lehessen kártyával fizetni. Ugyanakkor fontos kérdés, hogy a hagyományos kártyás infrastruktúrát kell-e segíteni, vagy teret kell adni a modernebb fizetési technikáknak. Ezzel kapcsolatban Juhász László, a Boston Consulting Group szenior partnere úgy vélekedett egy panelbeszélgetésen, hogy a klasszikus kétszintű bankrendszer alapfeladatai megmaradnak, de kérdéses, hogy fennmarad-e az univerzális bankokra épülő modell. A bigtech cégek várhatóan mazsoláznak majd a szolgáltatásokból, és csak azon szegmensekben versenyeznek a bankokkal, amelyek nemzetközi szinten standard szolgáltatással, rentábilisan megtámadhatók. Ilyen terület a fizetésforgalom. Hegedűs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója figyelmeztetett: majdnem minden felmérés azt mutatja ki, hogy az ügyfelek jobban bíznak a bankokban és a biztosítókban, mint az új fintech cégekben. Ám egyre erőteljesebben várják majd el, hogy a bankjuk a zsebükben legyen, azaz amit egyszerűen el lehet intézni, azt digitálisan meg is tehessék.
Emellett viszont a személyes tanácsadás terén továbbra is fontos feladatuk lesz a fiókoknak. Foltányi Tamás, az Erste operációs igazgatója szerint a fiókhálózatok csökkenése több országban már megtorpant, sőt Spanyolországban meg is fordult a folyamat. Ugyanakkor várhatóan súlyos problémát okozhat, hogy épp azokon a területeken jelentkeznek majd a kihívások, amelyek eddig viszonylag biztos bevételidíj- és jutalékbevételi forrásul szolgáltak – miközben a soros fejlesztések (például az azonnali fizetés) költségei megterhelik a pénzügyi szolgáltatókat. Böle Ferenc, az OTP IT Projekt Menedzsment és Transzformációs Igazgatóságának vezetője arra mutatott rá, hogy a pénzintézetnek a feladatok teljesítése érdekében kétszázzal emelnie kellett IT-munkatársainak a számát.
Sztanó Imre, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója szerint a digitalizáció nem egyenlő az online megoldásokkal. A biztosítók a saját folyamataikat sikerrel digitalizálták, ám például az életbiztosítások mindig is meg fogják követelni a személyes értékesítést. Juhász László szerint a fentiek miatt az innováció jó eséllyel visszavándorol a nagyvállalatokhoz, a bizalom egyelőre erősebb a bankokban és a biztosítókban, mint a fintechekben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.