Sorsfordító pillanat: akkora a baj, hogy Európa mégis visszatáncolhat az orosz gáz kitiltásától – Norvégia adta meg a jelet
Az iráni háborús eszkaláció és a Közel-Keleten megakadt energiaszállítmányok miatt újra fellángolhat az Európai Unióban az orosz gáz teljes betiltásáról szóló vita. A gázárak egy hét alatt 75 százalékkal ugrottak meg, miközben Norvégia energiaügyi minisztere szerint a geopolitikai helyzet alapjaiban írhatja át az energiapolitikai számításokat.
Az Egyesült Államok és Izrael iráni célpontok elleni katonai akciói, valamint Irán drón- és rakétatámadásai nemcsak katonai, hanem súlyos gazdasági következményekkel is járnak.
Az európai gázárak egyetlen hét alatt 75 százalékkal emelkedtek, többéves csúcsra kapaszkodva, miután a konfliktus közvetlenül érintette a Perzsa-öböl térségéből érkező szállításokat.
A helyzetet tovább súlyosbította, hogy Katar – a világ egyik legnagyobb LNG-exportőre – hétfőn leállította a termelést. A globális LNG-kínálat mintegy 20 százalékát adó ország kulcsszereplő a nemzetközi piacon, szállítmányai pedig a Hormuzi-szoroson keresztül jutnak ki a világpiacra.
A feszültséget tovább növelte, hogy az Iráni Forradalmi Gárda egyik magas rangú tisztviselője kijelentette: Irán tüzet nyit minden hajóra, amely megpróbál áthaladni a szoroson. Ez az útvonal stratégiai jelentőségű, hiszen az öböl déli kijáratán keresztül halad a katari LNG-szállítmányok döntő része.
A kialakult helyzet az Európai Unióban is politikai hullámokat vet. Az Európai Unió tagállamai alig egy hónapja adták meg a végső jóváhagyást arra a tervre, amely szerint 2027 végéig teljesen betiltanák az orosz földgáz importját. A döntés négy évvel azután született meg, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és az EU stratégiai célként tűzte ki az orosz energiahordozóktól való függetlenedést.
Norvég kormány: minek betiltani az orosz gázt?
Most azonban a geopolitikai realitások ismét kemény kérdéseket vetnek fel. Terje Aasland norvég energiaügyi miniszter egy oslói konferencián úgy fogalmazott: az EU egyértelműen jelezte, hogy meg akar szabadulni az orosz olajtól és gáztól, de az elmúlt három-négy nap eseményei rendkívül nehéz helyzetet teremtettek. Szerinte a jelenlegi geopolitikai környezetben a vita újraéledhet.
Norvégia különösen érintett a kérdésben. Az ország jelenleg Európa legnagyobb gáztermelője, és az uniós kereslet mintegy 30 százalékát fedezi. Emellett az európai olajigény körülbelül 20 százalékát is norvég forrásból biztosítják. Ha az EU végleg elzárná az orosz csapot, a kontinens még inkább Norvégiára és a globális LNG-piacra szorulna – márpedig utóbbi most éppen geopolitikai tűzvonalba került.
A kérdés tehát nem pusztán politikai, hanem nagyon is gyakorlati: képes-e Európa biztonságosan és megfizethető áron pótolni az orosz gázt, ha közben a Közel-Kelet instabillá válik? A 75 százalékos árrobbanás már most jelzi, mennyire érzékeny a piac.
Fogják a hasukat az oroszok, úgy nevetnek Európán: ezek az uniós országok maradnak most gáz nélkül, megbukott Ursula von der Leyen nagy terve – eljött Putyin pillanata
Így válik átokszóvá a varázsige: diverzifikációnak becézte Európa a lecsavarodást az orosz gázról, most a sebeit nyalogathatja. Az iráni konfliktus nyomán 45 százalékkal megugrott a földgáz ára Európában – ez a közel-keleti tavasz megint nem olyan lesz, mint amire egykor az európai liberálisok behűtötték a pezsgőt. Most más okból.
