Az Erste veszi át az Aegon Lakástakarék Zrt. ügyfeleit
Az Erste megvásárolta az Aegon Lakástakarékpénztár állományát és ügyfeleit, ezzel a társaság piaci részesedése 10-ről 14 százalékra nő az immár újra csak háromszereplős piacon. Az átvétel 50 ezer ügyfél 64 ezer szerződését érinti. A tranzakció nyomán az eddig 92 milliárdos Erste lakás-takarékpénztári (LTP) megtakarítási portfólió további 30 milliárddal emelkedik. Az Erste eddig 115 ezer ügyfél 157 ezer szerződését kezelte, szerződött állománya eléri a 680 milliárd forintot, az Aegoné csaknem 230 milliárd forintot tesz ki.
A szükséges engedélyek beszerzésével és a tényleges integrációval év végére szeretnének végezni a banknál, ahol – mint azt Harmati László, az Erste vezérigazgató-helyettes elmondta – büszkék arra, hogy a lépéssel a bank folytatja azt a „hagyományát”, hogy a piacon eladó állományok megvásárlásával erősíti a pozícióját. (A bank korábban megvásárolta a BNP privátbanki, majd a Citibank privátbanki és hitelkártya-állományát is.)
Kármán András, az Erste Lakástakarékpénztár elnök-vezérigazgatója a Világgazdaság kérdésére elmondta: a most átvett aegonos ügyfélállomány jellemzően rövidebb szerződéseket kötött, mint a bankiak, futamidejük négy és nyolc év közötti. Mivel az Aegon néhány héttel az előtt jelentette be, hogy leállítja LTP-termékei értékesítését, hogy az állami támogatás megszüntetéséről szóló döntés megszületett, ezért az eladót kereső portfólió nem duzzadt fel néhány nap alatt több ezer új szerződéssel. Ennek köszönhetően a most átvett szerződéseken lényegében nincs jutalékteher, azaz az Erste kifejezetten kis költséggel kaphatott jelentős állományt (emiatt a hírek szerint erős verseny folyt az Aegon-állományért). Ugyanakkor – fejtegette lapunknak a szakember – a korábban még 30 százalékos állami támogatással kínált konstrukciót az ügyfeleknek érdemes fenntartaniuk, hiszen máshol elérhetetlen hozamot kaphatnak megtakarításaikra. Ez pedig azzal kecsegtet, hogy valóban hosszú távon számolhat az Erste a most átvett állománnyal, amelyre minimális betéti kamatot kell csak fizetnie.
Az átvétellel párhuzamosan az Erste meghirdette új LTP-konstrukcióit is, ezeket a két meglévő versenytárs, a Fundamenta és az OTP Lakástakarék állami támogatás utáni világra épülő termékeinek ismeretében tudta kialakítani. Kármán András szerint az, hogy később lépnek a piacra az új konstrukciókkal, nem versenyhátrány, hiszen akik mostanában akartak LTP-szerződést kötni, azok tavaly, az állami támogatás megszüntetésének hírére előrehozták vásárlásaikat.
Az Erste két új, hat vagy nyolc évre köthető konstrukciót hirdetett meg. Az egyik egy fix bónuszú termék, amellyel a havi 20, 30 vagy 40 ezer forintos megtakarítást választóknak 13. havi befizetést (bónuszt) adnak – ez 8,33 százalékos extra hozamnak felel meg. (A Fundamenta 5 százalékos, az OTP tízéves konstrukcióban, ám csak a futamidő végén 10 százalékos befizetésarányos bónuszt is kínál.) A másik Erste-konstrukcióban a kamatbónusz mértéke évente 5-ről 10 százalékra növekszik, ami a futamidőt tekintve a fix konstrukcióhoz hasonló többletjóváírást jelent – a futamidő egészére az Erste szerint a termék el tudja érni a 2 százalékos éves betéti hozamot (EBKM). A szerződéses összeg az Ersténél is 1 százalék, a fix terméknél maximum 40, a lépcsős bónuszú konstrukcióban 20 ezer forint, a bankhitel mellé az ügyfelek ingyen nyithatnak LTP-megtakarítást. (Nem kérdés, hogy az Erste lépése válaszra készteti majd a vetélytársakat, a verseny az ügyfelek számára még kedvezőbb kondíciókat hozhat.)
A Világgazdaság kérdésére Kármán András arról is beszélt, hogy bár jelenleg az LTP-szerződések mellé kínált hiteleknél versenyképesebbek a banki jelzáloghitel-kamatok, ám a kamatkörnyezet emelkedésével idővel azért is érdemes lehet LTP-számlákat nyitni, mert azoknál most, a futamidő elején kikötik a hat, nyolc, tíz év múlva felvehető, a futamidő végéig fix hitel kamatszintjét, amely a kamatok várt emelkedése miatt már kedvezőbb lehet, mint a későbbi piaci kamatszintek.
