Jelentős átrendeződés zajlik az árupiacon

Az elmúlt hetekben a szokásos csapadék két-háromszorosa esett az Egyesült Államokban is, és a középnyugati vidékeken vannak olyan területek, ahol az átlagos csapadékmennyiség öt-hatszorosát mérték. Emiatt a termelők egyszerűen nem tudtak rámenni a földekre, és ezért a vetés is elmaradt. A kukoricatermesztést tervezők esetében elérheti az egymillió hektárt az ilyen területek nagysága. Lassan kicsúsznak abból az időből, amikor még van értelme kukoricát vetni, ugyanis elegendő idő hiányában egyszerűen nem kel majd ki a növény. Az ilyen földekre szóját lehet vetni, ugyanis rendszerint ezt a két növényt lehet vetésforgóban termeszteni. Sőt sokszor úgy ütemezik a vetéseket, hogy a learatott kukorica között már zöldell a szója.

E körülmények ismeretében majdhogynem szerencsésnek mond­ható, hogy a Kínával folytatott ke­res­kedelmi háború okozta károk miatt éppen a napokban jelentette be Donald Trump elnök, hogy az Egyesült Államok kidolgozott egy programot a bajba került gazdáknak, akiknek összesen 16 milliárd dollár kártérítést akarnak adni. Ezt nem növényspecifikusan, hanem a vetésterület nagysága alapján ítélik oda. A világpiacon most kulcstényező az időjárás, hiszen a szélsőségek nemcsak az Egyesült Államokat, hanem Kelet-Közép-Európát és Ukrajnát is érintik. Ráadásul nem pusztán a termés mennyiségére, hanem a minőségére is nagyon kedvezőtlen hatást gyakorolnak. A francia, a német és az orosz gazdáknak viszont nem okozott gondokat az időjárás. Nyugat-Európában a tavalyi 63,4 millió tonnás kukoricatermés után 64,2 milliót várnak.

Az előző hónapban még a déli féltekéről érkező, vártnál jobb termésadatok határozták meg a piaci mozgásokat, így oldalazás, sőt enyhe lecsorgás volt megfigyelhető a főbb gabonafajták árában. Ezt a trendet törte meg május elején az időjárási helyzet, illetve a kereskedelmi háború miatti fokozódó aggodalom. Az utóbbi leginkább a szójára volt hatással. Kína már alig vesz szóját az Egyesült Államoktól a vámháború miatt, a szükséges mennyiséget Brazíliából tudja pótolni, illetve eleve csökken a felhasználása az országban terjedő sertéspestis miatt. A kínai 440 milliós állományból 200 millió sertést érinthet a járvány. Ez a mennyiség egyébként az USA állományának a háromszorosa, és csaknem annyi, mint a teljes éves sertéstermelésük. Tehát nem egyszerű a pótlása a világpiacról.

A brazil termelők közben jól járnak, ugyanis 15 százalékkal drágábban tudják eladni a szójatermést, hiszen tisztában vannak vele, hogy Kína a szükséges mennyiséget nem nagyon tudja máshonnan pótolni. A folyamatokat tovább bonyolítja, hogy Brazília közben az Egyesült Államokból több agrárterméket importál, mint korábban.

Fontos trend továbbá, hogy a mezőgazdasági termékek jelentős felvevőpiacává vált az afrikai kontinens. Ez esetben a szakértők szerint még kérdéses a vásárlóerő tartóssága, de feltehetően nemzetközi segélyszervezetek is közreműködnek abban, hogy 30 százalékkal emelkedett az ide szállított amerikai agrártermékek mennyisége. A gabona hosszabb távon romlandó, ezért egy idő után kénytelenek valamilyen megoldást találni a felhasználásra. Sok befektető azért is tartja magát távol ettől a piactól, mert alapvetően nem azok a folyamatok érvényesülnek itt, mint a klasszikus részvénypiacon. Erre jó példa az idei időjárási anomáliák sokasága.

A világpiacon a fontosabb gabonákból – búzából, kukoricából és szójából is – túltermelés van, ennek ellenére emelkednek az árak. A szakértők szerint sem hiány, sem keresletnövekedés nem várható. Az elmúlt hónapban a kukorica 15, a búza 11, a szója pedig 2 százalékkal drágult. Az év során eddig a szója ára 3, a búzáé pedig 4 százalékkal csökkent, míg a kukorica 11 százalékkal drágult.

A szakértők szerint a többi gabonatermék kevésbé számít globálisnak, és csak egyes piacokon játszik szerepet. Ezek közül a rizs 16 százalékkal, a zab pedig 9 százalékkal drágult. A repce ára viszont 3 százalékkal csökkent. A várakozások szerint az európai repcetermés 10 százalékkal csökkenhet éves összevetésben, ennek ellenére az árak mérséklődése várható a globális kereskedelmi háború miatt. A kanadai 21,1 millió tonnás repcetermés nagy részét Kínába exportálták volna, ám a vámvita miatt ennek más piacot kell találniuk. Ez a mennyiség a kínai repceimport háromnegyedét teszi ki.