Profiltisztításról dönthetnek

Felkavarodhat az állóvíz a cseh energetikai óriás, a CEZ körül, miután a társaság vezérigazgatója, Daniel Benes a lengyel, a román, a bolgár és a török érdekeltségek értékesítéséről beszélt. A 70 százalékban állami tulajdonú társaság az indoklás szerint a hazai piacára akar összpontosítani. A CEZ kapitalizációja 282,71 milliárd korona, ez forintban számolva 216 milliárddal több, mint az OTP Bank 3348 milliárdos tőzsdei értéke. A CEZ közgyűlése a június 26-i éves ülésen fogadhatja el az új stratégiát. „A CEZ vezetése nem látja a perspektívát az érintett országokban, amelyek véleménye szerint nem működnek elég hatékonyan. Az osztalékpolitika tervezett változtatása viszont a hatékonyság növelését igényli, hogy az adózott eredmény 60–100 százaléka közötti érték helyett 80–100 százalékos lehessen a kifizetés” – hívta fel a figyelmet Bosnyák Zsolt, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője.

„A négy érintett országban főleg az áram elosztásában és a megújuló energia területen van jelen a CEZ, de Bulgáriában, Romániában és Törökországban ehhez még az energiaértékesítési üzletág is hozzátartozik, azt azonban külön nem érdemes megtartania. A részlegek eladása után sem az árbevétel, sem az EBITDA nem csökken majd jelentős mértékben” – mutatott rá Bosnyák Zsolt. Szerinte az elmúlt napok enyhe árfolyam-emelkedését az osztalék várható emelkedése és a tisztább profilú működésből származó előnyök okozhatták. Hozzátette: az operációk eladásával a cég több tízmilliárd cseh korona bevételre tehet szert. A cég az első negyedévben 51,8 milliárd koronás bevétel mellett 8,3 milliárd koronás profitot ért el.

Politika a háttérben

Lukas Kovanda, a Czech Fund vezető közgazdásza szerint az osztalékpolitika változása mögött politikai szálak rejlenek. Andrej Babis miniszterelnök korábban többször kritizálta a CEZ külföldi terjeszkedési politikáját, amely – a menedzsment magyarázata szerint – nem engedte meg a magasabb osztalékfizetési hányadot. Mivel a cseh állam több mint 70 százalékos tulajdonos a CEZ-ben, az osztalék mértéke belpolitikai kérdés. Az osztalék az úgynevezett privatizációs számlára kerül, amelyből időről időre a költségvetésnek is folyósítanak, ha a nyugdíjbiztosítási alap gazdálkodása negatív eredménnyel zárul. | VG