Felemás volt a piac reakciója a Fed döntésére

Emelkedéssel reagáltak a Fed szerda este bejelentett döntéseinek hatására a részvénypiacok, az állampapírhozamok estek, a dollár gyengült legfontosabb vetélytársaival szemben. Az S&P 500 index az április 30-án felállított mindenkori csúcs közelébe emelkedett. A leginkább infláció- és kamatérzékeny kétéves államkötvény hozama 1,74 százalékra csökkent, 12 bázisponttal a döntést megelőző szint alá. A reakciókat alapvetően az váltotta ki, hogy a jegybank szerepét betöltő intézmény több mint tíz év után ismét jelezte szándékát az irányadó kamatok csökkentésére. A piac ebből egy júliusi huszonöt bázispontos emelést teljes biztonsággal áraz, de a 2020. januári alapkamat-kontraktusok már majdnem hetvenöt bázisponttal vannak lejjebb az aktuális alapkamatszintnél. A részvénypiaci öröm meglehetősen felemásnak látszik, hiszen a nap végén elsősorban az egészségügyi, az ingatlan- és a közszolgáltató szektor részvényei vezették az emelkedést. El kell ismerni, hogy ez nem kifejezetten a legpozitívabb fogadtatás, hiszen a befektetők ezen szektorok vállalatainak részvényeit leginkább akkor vásárolják, ha valami negatív fordulatra számítanak, ezek ugyanis a defenzív, „védekező” részvények. A piac ennek alapján nem feltétlenül vált igazán lelkessé a várható kamatcsökkentések hallatán. Annak ellenére történt ez így, hogy az állampapírhozamok csökkentek. Emlékezetes, hogy a hozamemelkedés mumusa 2017 ősze óta kísérti a részvénypiaci befektetőket. Az első becslések akkor arra vonatkoztak, hogy a tízéves kötvényhozam 2,6 százalék felett már alternatívája lehet a tőzsdére érkező pénzeknek, és azok jelentős része az államkötvényekbe áramolhat át. A következő év januárja pedig meg is hozta a jelentős részvénypiaci visszaesést, mivel a tízéves amerikai államkötvények hozama megütötte a 2,8 százalékos szintet. Erre akkor az S&P 500 eséssel reagált, a 2876-os csúcsértékről 2530-ra esett vissza két hét alatt a tőzsdemutató. Az újabb emelkedés csak áprilisban indult meg, és csak augusztus végére sikerült meghaladni a korábbi csúcsot. Történt ez annak ellenére, hogy addigra az államkötvényhozam 3 százalék fölé kúszott. A további emelkedés elé akkor ez korlátot állított, viszont a befektetők a magas hozamokban is a gazdasági növekedéssel kapcsolatos optimizmus jelét látták.

A mostani helyzet szintén azt tükrözi, hogy a tőzsdei és az állampapírhozamok közötti összefüggés nem olyan vegytiszta, mint a közgazdaságtan-tankönyvek elméleti leírásaiban. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a Fed megadta ugyan a befektetőknek, amit akartak – kamatcsökkentés következhet júliusban –, de a mozaik egy új darabbal egészült ki: a Fed monetáris politikájában (az egyértelmű politikai nyomáson kívül) a kereskedelmi háború hatásai is érvényesülnek. Új precedens jelent meg: a magasabb vámok kamatcsökkentést hoznak magukkal. Kérdésekre válaszolva a sajtótájékoztatón ugyanis Jerome Powell leginkább a kereskedelmi háború alakulásától tette függővé a várható kamatpálya alakulását, vagyis ezzel a Fed is lényegében azok mellé áll, akik azt mondják, hogy a vámok alááshatják az amerikai gazdasági növekedést.

A hozamesés mellett most szintén kifejezetten rosszat jelent a részvénypiaci hozamok számára, hogy a Merill Lynch államkötvénypiaci volatilitást mérő indexe is nagyot ugrott. A MOVE-mutató (Merill Option Volatility Estimate) azt méri, hogyan változhat az államkötvények árfolyamának volatilitása a következő hónapban. Az indexet a megfelelő derivatív termékekből kalkulálják. Tulajdonképpen tehát a CBOE által számított VIX index kötvénypiaci megfelelője. Az index a március 20-i 42,53 pontos értékéhez képest – amikor a tízéves hozam 2,619 százalékról 2,518-re esett – szinte megduplázódott, 80 pontra kúszott fel. Márciusban a volatilitás eladói is okozhatták a jelentős hozamesést a tízéves kötvényekben, hiszen fedezniük kellett a pozíciókat, ezt pedig a kötvények megvásárlásával tehették meg. Az index jelentős emelkedése a következő hónapra is nagy ingadozásokat vetít előre, és a piaci félelem fokozódását mutatja.

A hozamesések mellett, de részben azok következményeként, továbbra is jelen van a hozamgörbe inverzzé válásának veszélye. A vélemények megoszlanak arról, vajon melyik két lejárat differenciája a legmegbízhatóbb indikátor az elkövetkező recesszió tekintetében. A három hónapos és az ötéves állampapírok hozamkülönbsége, amelyeket először hoztak összefüggésbe a recesszió előre jelzésével, már egy teljes negyedévet töltött el az inverz tartományban.

A kereskedelmi háborúk közvetlen hatásai gyorsabban érezhetőbbé válnak, mint ahogy bekövetkezik a kamatcsökkentések enyhítő hatása. Emiatt az eszközárak további emelkedése sokkal nehezebb lesz.