Bern és Brüsszel csatáján a részvényesek buknak
Egyelőre nem okozott megrázkódtatást a svájci részvények árfolyamában, hogy július 1-jén életbe léptek azok a korlátozások, amelyek kölcsönösen sújtják a svájci és az európai befektetési vállalkozásokat. Ezek értelmében az uniós befektetési vállalkozások már nem kereskedhetnek speciális engedély nélkül a svájci tőzsdén, válaszul Bern is megtiltotta a svájci részvények kereskedelmét az uniós piacokon. Mindkét fél sokat veszít: az EU-s székhelyű közvetítőcégek eddig a kereskedés felét vitték a svájci piacon.
A kissé érthetetlennek tűnő két rendelkezés mögött egy sokéves vita patthelyzetbe fordulása áll. Az Európai Unió és Svájc az egyenértékűség elvét szem előtt tartva korábban igyekezett a másiknak hasonló gazdasági előnyöket biztosítani, mint amilyenek az uniós tagországok számára járnak. Az értékpapírokról és kereskedési platformokról szóló megállapodásba azonban a tárgyalások során mindkét fél egyre több egyéb szempontot is megpróbált belevinni, miközben esernyőmegállapodásnak elkeresztelt hibrid szerződéseket készítettek elő. Az EU és a fejlett államokat tömörítő OECD országai számára kedvezőtlen, hogy Svájc gazdasági és tőzsdei kedvezményekkel magához édesgeti a nagyvállalatokat, amelyek ezek után helyben fizetik az adójukat. Az új MiFID szabályozás pedig tovább bonyolítja a helyzetet. A hosszas huzavona következményeként január óta Svájc határain kívül csak úgy lehetett az országban elsődleges székhellyel rendelkező cégek részvényeivel kereskedni, ha az adott piacot – jelen esetben az EU-t – a Svájci Szövetségi Pénzügyminisztérium is elfogadta. Ezt az engedélyt vonták vissza az idei év második felétől, s így állt elő az a faramuci helyzet, hogy a Novartis, az UBS vagy a Nestlé, bár az európai indexekben előkelő helyet foglalnak el, nem kereskedhetők az Európai Unióban. Máshol a svájci részvények elérhetők maradtak, hiszen az Egyesült Államokban, Szingapúrban és a világ számos tőzsdéjén is jegyzik őket. Már a tiltást követő első tőzsdenapon – a SIX Group közlése szerint – a kereskedési volumen a szokásos négymilliárd svájci frank helyett 4,4 milliárd frankot ért el. A SIX fő riválisa, a Cboe – amely napi mintegy egymilliárd franknyi forgalmat bonyolít le svájci papírokkal – a változások után még nem szolgáltatott friss adatot.
A szakértők szerint az EU és Svájc egyezségre juthat, miután idén választást tartanak Svájcban, ahol ez kampánytémává válhat. A helyzet azért is figyelemre méltó, mert valami hasonlóra kell majd felkészülni, amikor az Egyesült Királyság elhagyja az Európai Uniót. Egyelőre a likviditással nincs gond, más tőzsdék átvették a kieső funkciókat. Hosszabb távon a tőkeáramlás megnehezítése miatt a veszteségek mindkét oldalról elkerülhetetlenek, ezek azonban valószínűleg nem elsősorban a svájci részvényárfolyamokban látszódnak majd, hanem abban, hogy a versenyhelyzet sérülése emeli a kereskedési költségeket, a befektetési vállalkozások profitját pedig megcsapolja.
Közbeszólt a politika
Az ING az elemzésében emlékeztet arra, hogy Svájc és az EU közötti tárgyalások évek óta jó ütemben
haladtak, a cél az volt, hogy a korábbi egyedi megállapodásokat egyetlen átfogó egyezménnyel helyettesítsék. A Brexit-népszavazás után az EU fel kívánta gyorsítani a tárgyalásokat, és nyomást gyakorolt Svájcra. Kezdetben úgy látszott, ez működik. Tavaly novemberben politikai megállapodás született, amelyet azonban a svájci fél már nem ratifikált. Ennek oka főként az, hogy a megállapodás tervét Svájcban ellenállás fogadta, mivel az októberi választásra gondolva egyetlen politikai erő sem kívánta azt a látszatot kel teni, hogy hajlamos engedni Brüsszel nyomásának, vagy egy rossz megállapodással veszélyeztetni a megszokott magas bérszínvonalat. | VG
