Az amerikai gyorsjelentési szezon és a kínai adatok állnak a fókuszban

Ezen a héten berobban az amerikai gyorsjelentési szezon: az S&P 500 index tagjai közül ötvenhét társaság teszi közzé második negyedéves számait. A szokásosnál korábban kerülnek sorra a bankok és a pénzügyi szolgáltatók, de már a technológiai szektor óriásai közül is lesz, aki kiteríti a kártyáit. Jelent a Citigroup, a J. P. Morgan, a Goldman Sachs, a Wells Fargo, a Bank of America, a Morgan Stanley, az eBay, a Netflix, a Microsoft, a BlackRock, a United és az Amex, csak hogy a legnagyobbakat említsük. A kérdés, hogy a szolid várakozásokat várhatóan meghaladó eredmények beépültek-e a részvénypiaci árakba.

A kínai gazdaságról a GDP-adattal együtt számos havi indikátor is érkezik. Az OTP elemzői szerint a GDP-adattal együtt a kiskereskedelmi forgalom alakulása és az infrastrukturális beruházások is a növekedés lassulásáról fognak árulkodni, míg az ipari termelésben enyhe javulás várható. Összességében a várakozások konzisztensek a világgazdaság lassulásával és a kereskedelmi háború negatív hatásaival. Az utóbbi következtében csökkent az amerikai termékek iránti kereslet, és több kínai üzem a bezárás szélére került. Bár a kínai GDP pontos mérhetőségével kapcsolatos aggályok továbbra is fennállnak, abban az elemzői konszenzus egységesnek tűnik, hogy a kínai növekedés a jövőben tovább lassulhat – kommentálta az előrejelzéseket Módos Dániel, az OTP elemzési szakértője. Az IMF az idei évre 6,3 százalékos növekedést vár Kínában, ami 2024-re 5,5 százalékra lassulhat.

Az OTP elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy a kínai vezetés a növekedés támogatására csak korlátozott eszközökkel rendelkezik. Főként azért, mert a teljes kínai adósság (vállalat + lakosság + állam) a GDP 271 százalékán áll, ami a gazdaság fejlettségéhez képest kiemelkedően magas, ezért további fiskális stimulusra már kevés a tér. Ráadásul a feldolgozóiparban júniusban már a defláció jelei mutatkoztak, ami erodálja a profitmarzsokat, és megnehezíti az eladósodott vállalatok hiteltörlesztését. Ugyanakkor a monetáris kondíciók további lazítására kevés lehetőség van, mivel bár csökkentené a vállalati szektor törlesztési nehézségeit, összességében növelné a hitelfelvételi hajlandóságot is, ami pedig a gazdaság magas eladósodottsága miatt nem kívánatos. Tehát a kínai vezetés nincs könnyű helyzetben, és mivel a legtöbb befektető a világgazdaság lassulása miatt aggódik – amely növekedésének egyik motorja Kína –, ezért a most beérkező adatokra különösen érdemes figyelni – mondta Módos Dániel.

A jövő héten többhavi konjunktúraindikátor érkezik Amerikából, ezek együttesen átfogó képet adhatnak a gazdaság állapotáról. A pillanatnyilag elérhető adatok alapján az Atlanta Fed becslése szerint a Q2-ban az évesített negyedéves növekedés 3,1 százalékról 1,4 százalékra csökkenhet. A lassulás mögött továbbra is a kereskedelmi háború, a korábbi adócsökkentések kifutása, valamint a kamatemelések hatása áll – fejtette ki az OTP elemzője. Szerinte ha a jövő heti adatok a várakozásokkal összhangban a gazdaság lassulását mutatják, akkor egyre közelebb kerülünk a júliusi kamatcsökkentéshez. Ugyanakkor a kamatcsökkentés már be van árazva, ezért kérdéses a további piaci reakció mértéke.

A héten érkező európai adatok közül az úgynevezett supercore CPI-ra érdemes figyelni, amely megmutathatja, hogy egyszeri tételek mozgatták-e az eurózóna 1,1 százalékra emelkedő maginflációs mutatóját, vagy valóban megkezdődött az árszint emelkedése. A szerdán nyilvánosságra kerülő inflációs mutató ugyanis kiszűri a munkaszüneti és ünnepnapok hatását, mivel idén a kései, áprilisi húsvéti ünnep megváltoztathatta a szokásos fogyasztói dinamikát.

Nagy-Britanniából is érkezik inflációs adat, amely 2 százalékos éves általános árszintnövekedést mutathat, a maginfláció pedig 1,75 százalékkal nőhetett az egy évvel korábbihoz képest. A maginfláció már az év eleje óta csökkenő trendet mutat, és jóval a jegybanki 2 százalékos cél alatt maradt az idén. A képet a brit bérstatisztika egészíti majd ki holnap, amely 2008 óta továbbra is a legmagasabb bérnövekedést mutathatja. A Bank of Englandnek ezt a rejtélyt kell megoldania, ahol a gyorsan növekvő béreket talán a Brexittel kapcsolatos devizahatások egyensúlyozzák, ezért nem emelkedik az infláció.